Pest megye az ország egyik legnagyobb megyéje, földrajzilag központi helyen van az országban. A megyén belül nagy távolságok vannak, a Duna, valamint Budapest közlekedési nehézségeket okoz. Rendkívül sok település van, számuk a tárgyalt időszakban170-190 között van. Az országban itt van a legtöbb város, 2008-ban már 48. A megyének nincs valódi megyeszékhelye, a megyei funkciók szétszórtak, a megyei könyvtár is egy kisvárosban, Szentendrén van. A megye jelentős gazdasági-kulturális különbségeket mutat. Ezeket a sajátosságokat is figyelembe kell venni, amikor a könyvtáros-szervezet működését áttekintjük.
Az MKE Pest Megyei Szervezete (a továbbiakban pemeksz, vagy szervezet) 1978-2008. közötti időszakának történetét kutatva a következő forrásokat használtuk fel: irattári anyagok az MKE irattárából (meglehetősen hiányosak, rendezetlenek voltak), a pemeksz irattári anyaga (1994 óta rendezett, de az előtte lévő időszakokból is találtunk anyagot), a Pest megyei könyvtáros c. folyóirat cikkei, az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár irattári dokumentumai. Az adatokhoz, információkhoz többnyire nem tettünk forrásjelzést, ugyanis zömmel az irattári anyagokból születtek – és ezek nem dokumentálhatók pontosan.
Szervezetünk történetét áttekintve a következő, sommásnak tekinthető megállapításokat tehetjük:
- a megye területi elhelyezkedéséből, sajátos helyzetéből következő gondok végigkísérik a szakmai szerveződést
- a politikai földrajzi változások (járások megléte, megszűnése, várossá alakulások stb.) kihatnak a könyvtárszakmára is
- a kultúra területének változásai (pl. szakszervezeti könyvtárak megszűnése, összevonások stb.) szintén éreztetik hatásukat
- természetesen a könyvtárak, a könyvtárosok megváltozott szerepének ugyancsak hatása van a civil szerveződésre.
A pemeksz történetét három korszakra osztanánk: a kezdeti, szerveződési időszak (1978-1982), az útkeresés (1982-1994), a megerősödés korszaka (1994-2008). Mindezen időszakok elnökök nevéhez is kötődnek, természetesen átfedésekkel: Weisz Gábor és Dr. Kányi Andrásné az első korszakhoz, majd szintén Kányi Andrásné, valamint Nagy Ferenc kötődik az útkereséshez, végül Tóth Lászlóné és jómagam, Bazsóné Megyes Klára elnöksége a megerősödés korszakához.
 
A szervezet a területi szervezetek között utolsó előttiként, 1978. június 5-én jött létre. Hogy mi lehetett az oka a késői megalakulásnak, nem sikerült igazán nyomára jutnunk. Valószínűleg szerepet játszik ebben Pest megye sajátos helyzete, a „megyeközpont-nélküliség”. Ezek a gondok később is visszaköszönnek – egészen a mai napig.
Az alakuló ülést Vácott tartották, a jegyzőkönyv tanúsága szerint 116 fő részvételével. A fontosságát mutatja, hogy az ülésen képviselteti magát a megyei és városi tanács, az MSZMP bizottságai. Békés György, megyei könyvtárigazgató köszöntő szavai után Kovács Dezső, az egyesület főtitkára ismerteti az egyesület tevékenységét, majd Katsányi Sándor (KMK) a könyvtárosképzés helyzetéről, terveiről beszél, Szente Ferenc (KMK) „A könyvtárak szerepéről a jövő társadalmában” címmel tart előadást. A tanácskozáson vita zajlik a könyvtárosok társadalmi elismerése, a könyvtárosképzés, a nem hagyományos dokumentumok gyűjtése és közreadása témakörében. Az ideiglenes vezetőségbe a következő könyvtárosokat választják: Weisz Gábor, a váci könyvtár igazgatója (elnök), Tamási Katalin, a Pest megyei Könyvtár munkatársa (titkár), tagok Dr. Fekete Józsefné, Ganz Árammérőgyár (Gödöllő) könyvtára, Dr. Szőke Károlyné, SZMT Központi könyvtára, Dr. Földi Pálné, Fót, Nagyközségi Könyvtár könyvtárosa. Nem bukkantunk nyomára olyan tervnek, amely mentén elkezdődött a munka, de hosszabb időre nem is tervezhettek, hiszen eredetileg csak 1978 november 20-ig működhetett ez a vezetőség. De még ezt megelőzően, október 9-én, Dunakeszin ismét választásra került sor. A mintegy 108 fő megválasztotta a régi/új vezetőséget – a régiek mellett Fábián Miklósné és Pilissy Erzsébet kerül be a vezetőségbe. Az egyesület elnökségét Sándor Ottóné képviselte. A vezetőség tagjai fölosztották egymás között a munkaterületeket, ebben már szerepet játszik Pest megye területi megosztottsága is. A tanácskozáson elhangzik egy szakmai előadás is a tantervi reformról. Úgy tűnik, a vezetőség nagy lendülettel lát munkához, a munkatervet megjelentetik a Pest megyei könyvtárosban is. Különböző témákban pályázatot írnak ki, ennek eredményeiről végül nem találtunk anyagot, nagy valószínűséggel nem valósultak meg. Tapasztalatcserét is terveznek Szlovákiába, a Szlovák Nemzeti Könyvtárba, de ez sem jött létre. Megvalósul viszont 1979. február 26-án Vácott a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából szervezett emlékülés, ahol a Tanácsköztársaság könyvtárügyéről, művelődéspolitikájáról hallgatnak előadásokat a résztvevők. December 3-án az OSZK dísztermében tartják a beszámoló közgyűlést, itt Juhász Jenő, a Kulturális Minisztérium Könyvtárügyi Osztályának vezetője tájékoztatót tart az. 1976. évi 15. sz. Tvr-ről, annak végrehajtásáról.
Az egyesületi élet nehézségeire utal Weisz Gábor a Kovács Dezső főtitkárnak írt levelében: „a megyeszékhely hiánya és a tagság rendkívüli szétszórtsága nem tette lehetővé, hogy a közösségi élet egyéb formáit megvalósítsuk”. Beszámol arról, hogy egyeztették a tagnyilvántartásokat, „szűnőben vannak azok a problémák, melyek a nyilvántartások rendezetlensége következtében jöttek létre”. Ekkor, 1980 végén, a megyében dolgozó kollégák 70 %-a egyesületi tag!
A következő évben, 1980-ban két program volt: márciusban, Cegléden Futala Tibor, szeptemberben Szentendrén pedig Vályi Gábor a meghívott előadó. Az 1981-re összeállított munkatervben ismét szervezési gondokra céloznak. Kísérleti jelleggel tájegységenként szerveződő programokat iktatnak be. A megyét 4 részre osztották: Dél-Pest megye I. (monori, nagykátai, ceglédi járás, Cegléd és Nagykőrös) ; Dél-Pest megye II. (dabasi és ráckevei járás) ; Észak-Pest megye I. (gödöllői és váci járás, Gödöllő, Vác, Dunakeszi) ; Észak-Pest megye II. (szentendrei és budai járás, Szentendre, Érd, Százhalombatta). A megvalósult programok bizonyítják ennek az elképzelésnek a megalapozottságát, hiszen a három központi rendezvény mellett 2 tájegységi program is realizálódik: októberben Tápiószelén, novemberben Érden. A szakmai változásokat tükrözik a nagyrendezvények témái. Májusban Vácott Szinnai Tivadarné, a KMK főmunkatársa a teljesítménymutatók alkalmazásáról ad ismertetést. Októberben pedig az OSZK új otthonában Kamarás István, a KMK osztályvezetője az olvasási és könyvtárhasználati szokások várható trendjéről beszél, Békés György pedig a IV. Országos Könyvtárügyi konferencia ajánlásaiból adódó feladatokra hívja fel a figyelmét a megye könyvtárosainak.
A vezetőségi üléseket is a megye különböző helységeiben tervezik, de csak kettő valósul meg. Kitüntetésekre is javaslatot tesznek, valamint javasolnak 8 főt a megyéből a könyvtárügyi konferencia küldöttjének. Tervezik tanulmányút szervezését is az NDK-ba.
November 16-án Gödöllőn tartják az éves közgyűlést, ahol Weisz Gábor beszámolóján kívül elfogadják az egyesület alapszabályának módosítását, eszerint pl. 3-ról 4 évre emelkedik a vezetőség megbízási ideje. A küldöttek megválasztásán kívül elnökválasztásra is sor kerül, ugyanis Weisz Gábor lemondott.
Az általa ismertetett beszámoló kicsit összefoglalója lehet az eltelt 3 év munkájának, részletesebben kitérünk rá. Beszél azokról a tényezőkről, melyek nehezítik az egyesületi életet: nagy terület, az intézmények nagy száma, a kollégák nagy részének szakmai elszigeteltsége, a közlekedési nehézségek stb. Önkritikusan megállapítja, hogy a szervezet nem tudott eleget tenni a szakmai érdekvédelem kötelezettségének, hogy a rendezvények nem igazán voltak megfelelő fórumok a könyvtáros társadalom problémáinak megvitatásához. Beszél arról is, hogy a tagság fenntartásokkal fogadta az elképzelések egy részét, a szervezet tevékenységét bürokratikusnak ítélték, többen kétségbe vonták a működés jogosultságát. Kiemeli a tájegységi programok sikerét. A szervezetnek ekkor 165 fő tagja van, ez a megyében dolgozó könyvtárosok 60 %-a. Az elnök gyengének találja ezt az arányt, főleg az iskolai és a műszaki könyvtárosok létszámát kevesli. A továbbiakban az egyesület és a szervezet kapcsolatát elemzi. Tisztázatlan a szervezet jogállása, nem önálló jogi személy, de saját szervezeti szabályzata van. Anyagi eszközökkel nem rendelkezik, az országos vezetőség csak bizonyos költségeket finanszíroz, ezeket nem is vették igénybe. Az elnökséggel a kapcsolat formális, úgy érzik, „hogy az országos elnökség szemében gyenge, figyelemre nem érdemes szervezetek közé tartoznak.” (Ennek okát abban is látja, hogy utolsó előttiként alakult meg a pemeksz.). Példaként hozza, hogy a vezetőség által javasolt 8 személyből csak 2 kapott meghívást a IV. Országos Könyvtárügyi konferenciára, vagy hogy a kitüntetési javaslataikra választ nem kaptak. Folytatja a sort: beszél arról, hogy a megyei tanácsnál sem foglalkoztak a szervezet előterjesztéseivel, véleményével. Úgy érzi, talán egy „aktívabb, elkötelezettebb, több önbizalommal rendelkező vezetés e tekintetben lényegesen több eredményt lett volna képes felmutatni”. Részletesen kitér az aktuális könyvtárszakmai problémákra: az induló intézményi összevonásokra, a könyvtárosok között lévő törésvonalakról, a korosztályi ellentétekről. Hiányolja a szakma tárgyilagos kontrollját. Levonja a következtetést: „abban, hogy a szakmában ilyen, a társadalmat szolgáló kreativitás jöjjön létre, sokat tehetne az egyesület. Ehhez másfajta munkastílus és másfajta vezetés szükséges az egyesületen belül.” A beszámoló hűen tükrözi a nehézségeket, a szervezés, szerveződés gondjait. Ebből a helyzetből kell tehát kiutat találni, megtalálni a megoldást, a kitörési pontokat, a szervezet szerepkörét. Ezért a következő időszakot az útkeresés éveinek nevezzük.
A gödöllői közgyűlésen (1981) Weisz Gábor helyére Dr. Kányi Andrásnét, a ceglédi Városi-Járási Könyvtár igazgatóját választják elnöknek.
A régi/új vezetőség által összeállított 1982. évi programban a megyei hálózati központok vezetőinek segítségére számítanak. Összehasonlítva a tervet és a beszámolót, láthatjuk, hogy csak részben valósultak meg a tervek. 1982. februában tájegységi program Nagykátán: Billédi Ferencné tartott tájékoztatót az AGROINFORM szolgáltatásairól, márciusban Szigetszentmiklóson a Csepel Autógyár Művelődési Központjában a könyvtárat mutatják be. Szente Ferenc a „Könyvtárhálózatok közötti integrációs lehetőségek” címmel tart előadást. Június 29-én Kecskemétre szervezett kirándulást a szervezet. Fontos esemény volt a szervezet életében egy személyi változás: Tamási Katalin helyére Tala Péternét kooptálták, ő szintén a PMKK munkatársa.
1982 november 10-én, az SZMT Központi Könyvtárában tartja közgyűlését a pemeksz 161 tanácsi, szakszervezeti és iskolai könyvtáros részvételével. Megválasztották a küldötteket az MKE tisztújító közgyűlésére, majd meghallgatták Kányi Andrásné beszámolóját.
A beszámoló emlékeztet Weisz Gábor előző beszámolójára: Kányiné is felsorolja a nehézségeket, hangsúlyozza a tagság passzivitását, hiányolja az elnökség támogatását. A passzivitás példájaként felhozza a júniusi, Bács-Kiskun megyei tapasztalatcserét, ahol a jelentkező 80 fő helyett 30 (!) kolléga jelent meg. Ezt tehát sikertelenségnek lehet elkönyvelni, ugyanakkor a másik 2 program a sikeresség jele. A beszámolóból kitűnik, hogy az előző évhez képest jelentősen (165 főről 255 főre) nőtt a taglétszám. Többségében a tanácsi könyvtárhálózatból kerül ki, de kb. 70 fő a szakszervezeti hálózat munkatársa. Ismét fölmerül a tagnyilvántartási probléma: egyeztetések a titkársággal, problémák a csekkekkel, belépési nyilatkozatok nyilvántartása, mind-mind adminisztrációs probléma egy társadalmi szervezet számára. Ez a beszámoló is kéri az elnökséget, hogy nagyobb támogatást nyújtsanak a szervezetnek, hiányolja az összekötőt, konzultációs beszélgetéseket, előadók biztosítását kéri az elnökségtől.
Összességében reálisan összefoglalja a helyzetet: az eddigi problémák egy része ma is probléma, de egy területi szervezettől ennyit lehet elvárni, ennyit tud nyújtani a tagságnak. Leszögezi: „a tagság támogatása nélkül a vezetőség megbénul, magára marad.”
Az útkeresést mutatja a következő időszakra vonatkozó koncepció: a szakmai érdekvédelem (könyvtárosok szakmai közérzete, besorolása, bérezése, képzése stb.) kérdéseivel történő foglalkozás ; összekötők kellenek a szétszórtság miatt ; a tájegységi programok továbbfejlesztése ; tapasztalatcserék szervezése kisebb csoportokkal ; kiemelt programok szervezése, mely függetlenül a hálózati hovatartozástól mindenkinek hasznos. Javasolja a Magyar Népművelők Egyesületével való szorosabb együttműködést. Elnökké ismét Kányi Andrásnét, titkárnak Tala Péternét választják. Úgy tűnik, a szervezet lassan megtalálja a helyét az egyesületen belül, ezt bizonyítja az is, hogy Kányinét 1982. december 16-án elnökségi taggá választják.
A következő évben az egyesületi élet újabb színfoltokkal gazdagodik. Szerkesztőségi beszélgetés zajlik 1983. márciusában a Pest megyei Hírlap munkatársaival, októberben sikeres tanulmányutat szerveznek Vas megyébe. Márciusban jubileumi emlékülést tartanak a 30 éves szobi könyvtárban, Nagy Attila, a KMK munkatársa tart előadást az olvasószolgálat és a tájékoztató munka szerepéről. Májusban tájegységi program Gödöllőn, itt Gereben Ferenc a falusi lakosság olvasáskultúráját elemzi. Október 5-én Monoron szintén jubileumi ünnepséget tartanak. Kányiné és Tala Péterné júniusban az NDK-beli Suhl megyébe, Pest megye testvérmegyéjébe látogat, találkozik az ottani egyesülettel.
A beszámoló taggyűlést 1983 decemberében tartják a Kossuth Klubban.
Összességében eredményes évként értékelik az évet, hiszen mindegyik rendezvény 80-100 fő részvételével zajlik, a tanulmányúton is 53 fő vesz részt. Úgy tűnik, eredményes az a koncepció, hogy összekötőket kell megbízni a járások és a vezetőség közötti kapcsolattartásra. A Pest megyei Tanács Kányi Andrásné beszámolója után állásfoglalást adott ki, melyben elismerik a szervezet eddigi tevékenységét. (10/1983. sz. állásfoglalás). Az állásfoglalás javasolja a művelődési osztálynak, hogy anyagilag támogassa a szervezetet, valamint fölhívja a figyelmet, hogy a szervezet jobban használja ki a könyvtárpolitikai döntésekben való részvétel lehetőségét, erősítse a szakmai érdekképviseletet. Hangsúlyozza, hogy a „könyvtárügy egységének gyakorlati megvalósítása érdekében növelni szükséges az egyesület tagjainak számát az iskola, a szakszervezeti, műszaki könyvtárosok körében”.
Úgy tűnik, még mindig gondok vannak a tagsági egyeztetéssel, elhatározzák, hogy a pemeksz tagkönyvet létesít a tagjai részére és a tagdíjak beszedéséről is maga fog gondoskodni.
Az 1983 novemberi beszámolóban leírják, hogy az 1985. évi vándorgyűlés Pest megyében, Gödöllőn kerül majd megrendezésre.
1984-ben elsősorban a vándorgyűlés előkészítésére fókuszál a vezetőség: 8 alkalommal ül össze a szervezőbizottság. Emellett két szakmai találkozóra is sor kerül: márciusban Vácott, májusban Dabason. Ez utóbbi egyben emlékülés is Gyóni Géza születésének 100. évfordulója alkalmából. December 12-én Százhalombattán, a beszámoló közgyűlésen Kamarás István, a KMK munkatársa beszél arról, hogy Miről kell tudni a ma könyvtárosának. Érdekes kezdeményezés volt az április 7-én Vácott, a Művelődési Központban megrendezett Népművelők-könyvtárosok bálja. Ez utóbbi is jelzi, hogy megpróbálják szorosabbá tenni a népművelőkkel a kapcsolatot.
Szervezési, nyilvántartási kérdésekben javul a helyzet, elkészül a szervezet tagkönyve is.
Az 1985. évi, jubileumi vándorgyűlés Gödöllőn került megrendezésre. Fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte az MKE, tehát jelentős, ünnepi eseménynek számít, ennek megfelelően igyekezett jól előkészíteni a programot a szervezők között a pemeksz is, bár elsősorban a kirándulások megszervezésében kapnak szerepet. Még ugyanebben az évben, június 6-án tartott a szervezet egy szakmai napot Százhalombattán, ahol Sárdy Péter, a Művelődési Minisztérium Könyvtári osztályának munkatársa az információs rendszerekről tartott előadást.
1986-1990 közötti időszakról nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre. 1986 decemberében megtartják a tisztújító közgyűlést, erről tudósít a Pest megyei Hírlap december 20-án. A közgyűlésen ugyanazokat a személyeket választják meg, akik eddig is a vezetőségben voltak, egyedül a titkár személye új, Biczák Péter, a PMKK módszertani osztályának munkatársa kapja ezt a tisztséget.
A már említett cikkben Kányiné részletesen elemzi a szervezet nehézségeit (nagy terület, közlekedési nehézségek stb.) Elmondja, hogy növelni kívánják a könyvtárosok presztizsét, keresik a fluktuáció okait, az önképzésre való késztetés lehetőségeit, erősíteni kívánják a szakmai érdekvédelmet. Ennek jele az is, hogy 1990 januárjában az elnök és a titkár levelet ír a megye valamennyi tanácselnökének. Ebben fölhívja a figyelmet arra, hogy a könyvtárak költségvetésének csökkentése az intézményeket végveszélybe sodorhatja. Kérik, hogy legalább a jelen helyzetet, színvonalat megőrizhessék a könyvtárak, ha már fejlesztésre nincs is mód. Figyelmeztetnek, hogy „egy elhamarkodott döntés a jövőben jóvátehetetlenné válik.” (Könyvtári Levelezőlap 1990/3. sz.)
Ebben az időszakban kerül sor először a nyugdíjas-találkozókra, először 1985-ben, majd 1986-ban is vendégül látják a nyugdíjas kollégákat. Ezt követően szinte minden évben sor kerül erre a programra.
Az 1990-1994 közötti időszak Nagy Ferenc elnökségéhez kötődik, 1990 decemberében történik a választás. A vezetőség tagjai közül Somogyiné Simon Ágnes lesz a titkár, ez abból derül ki, hogy 1992-ben lemond, helyére Bariczné Rózsa Máriát választják. A vezetőségnek Kiss László, PM(K)K igazgatóhelyettese is tagja. 1991 májusában Szigetszentmiklóson az MKE elnökével, és a Kamara frissen megválasztott titkárával találkozik a szervezet. 1991 decemberében szakmai fórumot tartanak Szentendrén, Kultúra és gazdaság címmel Marschall Miklós főpolgármester-helyettes tart előadást.
A tanulmányutak sikeresek: Nagybörzsönybe, Győrbe, Burgerlandba szerveznek utat, majd Körmend, az Őrség a cél. van Szentendrén. Az 1992 február 26-i közgyűlés elfogadja a szervezeti és működési szabályzatot. Ugyanitt előadások voltak a könyvtárak finanszírozásáról, a könyvtárak ellátásáról – a szervezés közösen történik a fiatalnak számító Közkönyvtári Egylettel.
1992. november 11. Szentendrén, a küldöttválasztó közgyűlésen 62 fő vett részt a 164-ből. A szervezet az elsők között nyit önálló bankszámlát. 1993. március 10-én az OSzK-ban van a közgyűlés, Csapó Edit tart előadást a képzési, továbbképzési lehetőségekről.
Figyelemreméltó, hogy a Pest megyei szervezet „bábáskodott” a Helyismereti Szervezet létrejötténél: 1993-ban 33 ezer Ft-ot kap az elnökségtől a már működő Helytörténeti Munkaközösség kibővített, leányfalui tanácskozásához. E tanácskozáson javasolják aztán a Helyismereti Szervezet megalakítását, mely 1994-ben létre is jött.
A következő éveket a megerősödés időszakának nevezhetjük. A 4 éves ciklusokat áttekintve tartalmas, érdekes civil munkáról számolhatunk be.
1994-ben elnökké választják Tóth Lászlónét, a monori városi könyvtár igazgatóját, Dr. Tamási Csilla lesz a titkár. Zajlik a rendszerváltozás, a szakmai programok tematikája tükrözi a társadalmi-politikai helyzetet, de a szakmában bekövetkező szakmai változásokat is. 1994. szeptemberében Érden a közművelődési könyvtárak jogi problémáiról Dr Falusi Andrea jogász, Biszák Péter a CD-ROMok könyvtári alkalmazásáról, 1995-ben Cegléden a szerzői jog könyvtári alkalmazásáról Skaliczki Judit tart előadást. Szeptemberben Isaszegen a családi könyvtárakról szerveznek tanácskozást. Budakeszin a könyvtári számítógépesítés helyzetéről, Monoron a teleházak működésének tapasztalatairól tanácskoznak a szervezet tagjai. 1996-ban akkor újdonságnak számító tréningsorozatot szerveznek az olvasószolgálatosoknak a könyvtáros viselkedéskultúrájáról, a kapcsolatteremtésről.
1997. októberében tanácskozás zajlik Érden a könyvtárak együttműködése témájában. Külön foglalkozik a szervezet a gyermekkönyvtárakkal, 1995. márciusában Százhalombattán, illetve 1997 szeptemberében Érden. Az elsőn inkább a múlt, az utóbbin inkább a jelen és jövő a téma.
A tanulmányutak ismét sikeresek: Vác, Balassagyarmat ; Veszprém megye ; Esztergom- Dunabogdány (ez taggyűlés is egyben) ; Örség ; Tata (1998).
A szervezet megtartja az első könyvtárosnapot 1997. június 18-án a Börzsönyben. De akkor még senki nem gondolja, hogy ennek milyen nagy jelentőségű folytatása lesz.
A szervezet 1998-2002. között végzett tevékenysége a 1998. október 21-én, Tatán lezajlott beszámoló- és egyben vezetőségválasztó közgyűléssel indul.
A vezetőségben ismét elnök lesz Tóth Lászlóné, a vezetőség Bazsóné Megyes Klárát, jómagamat választotta titkárrá. Az új vezetőség a következő feladatokat tűzte ki: erőteljesen foglalkozni a kistelepülések könyvtáraival, megismerni a megye könyvtárait, könyvtárosait, szakmai munkáját, megvitatni a jogi rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Az információcsere elsősorban a Pest Megyei Könyvtár hírlevelén keresztül történik.
A megvalósított programok jól tükrözik a célokat, ugyanakkor látszik az is, hogy erőteljesen bekapcsolódik a szervezet az országos munkába is.
1999-ben a budaörsi, a váci, a gödöllői, a dabasi, a dunakeszi, az érdi könyvtár a helyszínt a szakmai tanácskozásokhoz. A témák is változatosak: a könyvtári törvényből adódó feladatok, az ODR, a Pest megyei helytörténeti adatbázis készítése, községi könyvtárak az ezredfordulón, a könyvtári tájékoztatás hagyományos és új formái stb. Az előadók között elsősorban a megye könyvtárosait találjuk, de előadást tartanak a minisztérium munkatársai (Dr. Kenyéri Katalin, Bariczné Rózsa Mária), az olvasáskutató Nagy Attila, az egyetemi oktató Sütheő Péter is.
2000-ben az aszódi, a monori, a dabasi, a dunakeszi könyvtár a helyszíne a tanácskozásoknak. A témákat tekintve elsősorban az országos trendekhez való igazodást látjuk: a minőségbiztosítás a könyvtárakban, a szerzői jogi törvény alkalmazása, az információs társadalom és a könyvtárak, központi szabályozók, központi elvárások, kommunikációs tréning adta lehetőségek stb. Természetesen az adott könyvtár specifikumairól is szó esik.
2001-ben kevesebb tanácskozást szervez a pemeksz. Meglátogatjuk a felújított FSZEK-et, itt a szerzői jogról is előadás hangzik el, Cegléden és Vácon pedig „Őfelsége az ügyfél” címmel a könyvtárhasználókkal való kapcsolattartásról tanácskoznak a résztvevők. Érden irodalmi emlékülést szerveznek a névadó, Csuka Zoltán születésének 100 évfordulója alkalmából, jeles irodalomtörténészek részvételével.
2002-ben Szentendrén, Gödöllőn és Vácott tart tanácskozást a szervezet: ünnepi ülés a Pest megyei könyvtár 50 éves évfordulóján, Gödöllőn az új könyvtár átadása kapcsán a könyvtárépítészetről hangzanak el előadásokat, Vácott az egykori váci és a szobi járás könyvtárosai tanácskoznak a jövő együttműködési lehetőségeiről. A Szabó Ervin Könyvtárban az akkor aktuális Széchenyi-terv pályázati lehetőségeiről is tájékozódnak a résztvevők. Ebben az évben a vándorgyűlés helyszíne Budapest, az OSZK. A szervezők között a szervezet a kirándulások megszervezésének feladatát kapta. Négy útvonalat állított össze, népszerű és kevésbé ismert helyszínek között választhatnak a vállalkozó könyvtárosok.
A tanulmányutak is folytatódnak. A tatai vezetőségválasztó közgyűlés után 1999-ben 8 napos kirándulást tesz mintegy 45 fő Erdélybe. Révkomáromban is járunk, majd a devecseri kirándulás zárja ezt a ciklust.
A 2002-2006 közötti ciklus az előzőnek szerves folytatása. 2002 októberében ismét vezetőségválasztó közgyűlésre kerül sor Devecseren. Leköszön a 2 cikluson át elnökként dolgozó Tóth Lászlóné, helyére Bazsóné Megyes Klárát választja a szervezet. A megválasztott vezetőségben Gerber György kapja a titkári funkciót.
Az egyre sikeresebb Pest megyei könyvtárosok napját minden évben megtartjuk (Búbánatvölgy, Börzsöny, Százhalombatta, Gödöllő). Folytatódik a megye nyugdíjas könyvtárosainak találkozója.
A szervezet tagjai közül egyre többen vesznek részt a vándorgyűléseken, hiszen a Pest megyeieknek ebben az esetben előny a központi elhelyezkedés.
A taglétszám 100 fő körül mozog. 2001-ben jelentős visszaesés mutatkozik, ez magyarázható a tagdíj emelésével, de adminisztrációs hibákkal is. A tagok szinte 100 %-ban a közkönyvtárak, ezen belül is elsősorban a városi könyvtárak dolgozói közül kerülnek ki. A taglétszám 2006-ban 103 fő. A testületi tagok száma minden évben növekedett, 2006-ban már 11 könyvtár tagja a pemeksznek. (Talán a legtöbb a szervezetek között!).
A célkitűzések igazodtak az MKE, illetve a kulturális tárca stratégiájához. A megvalósulási formák, keretek hasonlóak az eddigiekhez, de bővítjük is őket: erősödik a tréningek szerepe, pályázatok kiírására is sor kerül, létrejön a levelezőlista, díjat alapítunk. Ismét Pest megyében kerül megrendezésre a vándorgyűlés.
A tagdíjreform bevezetése jelentősen könnyített az adminisztrációs, tagdíjbeszedési helyzeten, így egyértelmű a tagdíj összege, megoszlása.
A ciklusban a nagyobb tanácskozások, konferenciák témái szintén tükrözik a változásokat: Az Európai Bizottság magyarországi delegációjának tevékenysége ; Könyvtáros életpálya modell; Teljesítménymérés a könyvtárakban ; Városi könyvtárak az ezredfordulón stb.
Sorozat indult a különgyűjteményekről: gyermekkönyvtárak; EU-s különgyűjtemények, zenei gyűjtemények, helyismereti gyűjtemények kerülnek terítékre. Érden a könyvtárak névadási szokásairól beszéltünk. Önálló szekcióülést tartottunk a gödöllői vándorgyűlésen.
Sikeresek voltak a tréningek, melyeket egy-egy térség (7 helyszín) könyvtárosainak szerveztünk, mindegyiket Vidra Szabó Ferenc és Péterfi Rita vezette. Elsősorban a községi könyvtárosok találkozási lehetőségeit teremtették meg, cél az új könyvtári szolgáltatások megismertetése, a könyvtárakkal szemben támasztott igények világos megfogalmazása, egyben a további lépések megtervezése volt. A tréningsorozat záróakkordja volt egy három napos, bentlakásos tréning Csemőn. A résztvevők száma összességében mindegy 160 fő volt.
Pályázatot írtunk ki a könyvtárak névadóira vonatkozóan, erre 6 pályamű érkezett. Alkotó könyvtárosok címen kétszer írt ki pályázatot a vezetőség, a második pályaműveit a gödöllői vándorgyűlésen mutatta be a pemeksz és a Közkönyvtári Egylet.
A könyvtárosnapok jellege egy kicsit változott: nagyobb súlyt kap a vendéglátó könyvtár bemutatkozása, és valamiféle szakmai előadást is beiktatunk. A nap „fénypontja” a közösen elfogyasztott ebéd melletti társalgás, eszmecsere. A vezetőség hisz abban, hogy ezek a programok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy feltöltődve térjen vissza a tagság a mindennapokhoz. Szentendre, Ráckeve, Budaörs, Nagykőrös voltak a helyszínek.
Odafigyelt a szervezet a könyvtáros életpályák elismerésére, díjat alapított Téka-díj néven, illetve országos díjazásra is javasolt személyeket. A Téka-díjat a megyei könyvtárügyben legalább 25 éve dolgozó kollégák kapják. Első alkalommal Ráckevén adtuk át, itt 61 könyvtáros kapta, Budaörsön és Nagykőrösön 9-9 fő vette át Biczák Péter megyei könyvtárigazgatótól és Bazsóné Megyes Klárától, a pemeksz elnökétől. Javaslatunkra ketten kapták meg az MKE Emlékérmét: Tóth Lászlóné és Gloserné Szabó Györgyi.
Megtartottuk a nyugdíjas találkozókat is: Budakeszi, Aszód, Százhalombatta, Gödöllő és Gyöngyös voltak a helyszínek. Külföldi kirándulásokat, tanulmányutakat szerveztünk, Selmecbánya, Krakkó, Dél-Erdély, Csehország a célpont.
Jelentősen javult a kapcsolattartás lehetősége azzal, hogy létrejött a primlistán a Pest megyei könyvtárosok levelezőlistája. A külső kapcsolataink jelentősen bővültek, felvettük a kapcsolatot a felvidéki könyvtárak egy részével. Többször tapasztalatcserén, tanulmányúton vettünk részt velük együtt, bemutattuk a magyar könyvtáros szervezetek tevékenységét is. A kapcsolatok révén a különböző tanácskozásokon az ipolysági, komáromi, érsekújvári kollégák is előadók voltak. A többi egyesületi szervezet közül elsősorban a Helyismereti Szervezettel és a Közkönyvtári Egylettel szoros a kapcsolat.
A vándorgyűléseken egyéni tagként vesz részt mindenki, senkinek nem fizeti a szervezet a költségeit. A gödöllői vándorgyűlés egyik szervezője volt a PEMEKSZ, minden munkában részt vett (pénzügyek, szervezési feladatok, kalauzolás, autóbuszok szervezése stb.), de elsősorban a kirándulások lebonyolítása volt a feladata.
A vezetőség aktívan az egyéb, országos jellegű feladatokban: részt vesz az Etikai kódex kidolgozásában, elmondja véleményét az alapszabály módosításáról, a tagdíjakról, részt vesz a PR Bizottság munkájában. Adminisztrációs feladatként foglalkozik a tagkártyákkal, a pénzügyekkel, a pályázatokkal.
 

 
A 2007-2010 közötti ciklus tulajdonképpen a 2006. november 6-án tartott tisztújító közgyűléssel kezdődött. Szentendrén tartottuk, az MKE elnöke,. Bakos Klára részvételével. A választáson elnökké választják Bazsóné Megyes Klárát, a tagok közül titkárrá Gerber Györgyöt.
Szervezetünk fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte 2008-ban, ezt is megünnepeltük szeptemberben, Érden, az ünnepi közgyűlésünkön. Köszöntöttük azokat a tagjainkat, akik már 1978-ban is egyesületi tagok voltak, de köszöntöttük azokat a kollégákat is, akik abban az évben születtek. Itt adtuk át az első Nagy Ferenc díjat is.
Sokat javított a kommunikációnkon, hogy elkészült a honlapunk, melyet naprakészen gondozunk.
Az egyre nagyobb jelentőségű Pest megyei könyvtárosnapot – ahova a nyugdíjasokat is meghívjuk – 120-150 fő részvételével 2007-ben Vácott, 2008-ban a Cegléden, 2009-ben Visegrádon, 2010-ben Dunakeszin tartottuk. Vácott a városi könyvtárak nemzetközi kapcsolatairól hangzottak el előadások (Bazsóné Megyes Klára, Mándli Gyula).. Cegléden a szakmai előadások nemcsak a megyén, de az országhatárokon is túlmutattak, ugyanis Vasvárról és Gyergyószentmiklósról is jöttek előadók. Visegrádon az Erdei Művelődés Házának tevékenységét Békefi Andrásné igazgató mutatta be, majd Buzás Gergely az 1000 éves Pest megye történetét mutatta be. Dunakeszin helytörténeti előadást tartott Csoma Attila és Lőrincz Róbert kollégánk, illetve Rácz Ágnes Gerő Gyula Magyar könyvtártörténeti kronológia c. könyvét mutatta be.
Megtiszteltek bennünket az egyesület vezetői, pl. Bakos Klára, az MKE elnöke, és Pest megye politikai vezetői is, pl. Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének alelnöke.
Megalakítottuk az olvasószolgálati és a gyermekkönyvtáros műhelyt.
2007-ben az új nagykátai könyvtárban 61 fő részvételével az olvasószolgálatos munkacsoport elfogadta a műhely programját, egyben az olvasószolgálati munka új tendenciáiról, útjairól hallhatott előadást. 2008-ban az olvasószolgálatos műhely első tanácskozását Dunakeszin tartottuk, a második rendezvény egybeesett a 2008. évi ünnepi közgyűlésünkkel. Érden Behálózott irodalom címmel jeles szakemberek tartottak előadást. 2009-ben a budakeszi tanácskozás témája a statisztikai adatgyűjtés gyakorlata volt, előadók voltak Bötkös Adrien és Gerber György, valamint a SZIKLA-program képviseletében Szilágyi Loránd. Pintácsiné Lugosi Tünde a ceglédi, Szalai Gáborné pedig a százhalombattai gyakorlatról számolt be. November 4-én Csévharaszton „A könyvtárügy végvárai – községi könyvtárak az ezredfordulón” címmel tanácskozott a csoport. Előadást hallottunk Somogyi Józseftől (OSZK Könyvtári Intézet) az országos helyzetképről. Gerber György a Pest megyei helyzetről, a kistérségekről tartott beszámolót, Dr. Kovács Csilla a községi könyvtárakban végzett szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatait ismertette.
2010-ben Herceghalmon találkoztunk. Téma a Marketing a könyvtárakban volt. Előadónk volt Vidra SZabó Ferenc, a Könyvtári Intézetből, Szádváriné Kiss Mária, a Pest Megyei Művelődési Központból, Bencsik Ildikó az érdi könyvtárból, Fóthi Zsuzsa a gödöllői könyvtárból ők a saját tapasztalataikat ismertették. Az olvasószolgálatos műhely gödöllői rendezvényének témája az E-könyvek, e-könyvtárak jövője volt. Előadást tartott Dr. Galántai Zoltán, a BME oktatója, Farkas István, a Hewlett Packard munkatársa a gyakorlati tapasztalatokról számolt be. Gerényi Krisztina, a gödöllői könyvtár munkatársa a digitalizálás jövőjéről festett képet. A résztvevők száma kb. 60 fő volt. A résztvevők száma mindenütt 50- 60 fő volt.
A gyermekkönyvtáros műhely 2007-ben Ráckevén kezdte meg munkáját, jeles előadók részvételével. Az előadások után és közben is lehetőség volt a kötetlen beszélgetésre, tapasztalatcserére is. 2008-ban a műhely kétszer hívta össze tagjait. Szentendrén a friss gyerekirodalomról tájékozódhattak, Dunaharasztin a gyermekkönyvtári integrált művészeti foglalkozások kerültek terítékre. Ez utóbbi nemzetközi volt, hiszen Felvidékről érkeztek kollégák, az ipolysági gyermekkönyvtári munkát be is mutatták.
A műhely 2009. évi, százhalombattai találkozóján a mese világa volt a téma, Ahol a madár se jár... címmel. Előadók voltak Agócs Gergely mesemondó, néprajzos, Kovács Marianna mesemondó, illetve Stiblár Anikó pszichológus. Az esten közreműködött József Rozsnyai Julianna színművész, könyvtáros.. Az 50 fő könyvtáros mellett gyermekek is aktív résztvevői voltak a programnak
2010-ben Vácott a TÁMOP keretében nyert pályázat volt a fő téma: a szentendrei, váci, gödöllői és érdi gyermekkönyvtárosok beszámoltak az eddigi eredményekről. Emellett a szlovákiai, lévai városi könyvtár munkatársai is bemutatták a tevékenységüket. Péterfi Rita, az OSZK Könyvtári Intézet munkatársa a legújabb kutatásairól beszélt, melyek a gyerekek olvasási szokásaira vonatkoznak. Októberben Cegléden „A művészetek szerepe a személyiségfejődésben” c. téma keretében Teleki Józsefné, a szolnoki megyei könyvtár osztályvezetője és Dr Szilágyiné Gálos Ildikó, valamint Fenyő D. György előadását hallgathattuk meg.
Természetesen a tanácskozásokon megismerkedünk a vendéglátó könyvtár tevékenységével, a település nevezetességeivel is. Szeretjük, ha a helyi vezetők is képviseltetik magukat, talán ezzel is segítjük a könyvtárak elismertetését.
Természetesen egyéb programokon is részt veszünk, de ezek elsősorban a könyvtárak szervezésében zajlanak. 2007-ben Érden a Csuka Zoltán emléknapon és tudományos tanácskozáson képviseltettük magunkat. Itt egyébként délvidéki magyar könyvtárak munkatársai is előadók voltak,
2008-ban a biatorbágyi könyvtár fennállásának 50. évfordulóján Vidra Szabó Ferenc és Czukor Györgyné tartottak előadást a községi könyvtárak városi könyvtárrá válásáról.
Szervezetünk kezdeményezésére 2008. február 22-én megkoszorúztuk volt elnökünk, Nagy Ferenc sírját. Májusban a szervezet képviseletében köszöntöttük a budakeszi könyvtárat Nagy Gáspár nevének felvétele alkalmából. Az MKE nagy, több helyszínes, 2008. évi road show-jának egyik szervezője, illetve helyszíne (Gödöllő) és előadói (is) mi voltunk. esetenként a felvidéki könyvtárak rendezvényein is részt vettünk.
A Zenei Szekcióval közösen szerveztünk egy tanácskozást 2009-ben Érdre. A tanácskozáson bemutatkoztak a Pest megyei zenei könyvtárak: Nida Judit (Érd), Kókai István (Gödöllő), Felhő Mária (Vác), a szentendrei zenei könyvtárosok, valamint a szlovákiai, lévai zenei könyvtár. A résztvevők száma kb. 35 fő volt.
Több régi kollégánk nyugdíjba ment, így 2009-ben elbúcsúztattuk Gloserné Szabó Györgyit, 2010-ben Herczegh Miklósnét és Szalai Gábornét. (mindhárman alapító tagjaink voltak)
Sajnos halálesetről is hírt kell adnunk. Második elnökünk, Kányi Andrásné, és régi tagtársunk, Novacsek Kornél temetésén is jelen voltunk.
Az MKE központjával, elnökségével kiváló a kapcsolatunk. Az MKE tanácsában Bazsóné Megyes Klára elnök képviselte a szervezetet, a Fitz-díjat előkészítő bizottság tagjaként Szamosvári Istvánné dolgozott. Az MKE történetét feldolgozó könyvhöz befejeztük a kutató- és gyűjtőmunkát, 2009 szeptemberre elkészült a tanulmány, a kronológia és a vezetőségi lista, 2010-re pedig a bibliográfia. A könyv megjelent 2011-ben.
 
2007-ben részt vettünk az egyesület 4 napos kommunikációs tréningjén, hárman vettek részt egy pályázatíró tanfolyamon.
Megtisztelő volt, hogy 2007-ben Bazsóné Megyes Klára megbízást kapott a tisztújítás, az MKE vezetőségválasztásának előkészítésével, lebonyolításával.
A 2009. áprilisi pécsi MKE tanulmányútján Bazsóné Megyes Klára és Fülöp Attiláné vett részt. A június 22-i, az MKE első vándorgyűlésére emlékező, tatai ülésen is ott voltunk, erről Bazsóné Megyes Klára cikket írt a Könyvtári Levelezőlapba.
Véleményt nyilvánítottunk különböző egyesületi ügyekben (Fitz-díj, Ifjú könyvtáros-díj, SZMSZ stb.)
Nemzetközi kapcsolataink elsősorban a felvidéki könyvtárosokkal vannak, részt vettek a mi rendezvényeinken, könyvtárosnapokon, esetenként előadóként is. (road show, Dunaharaszti, Érd, Vác) A már eddig is aktív kapcsolat a felvidéki és az Észak-pest megyei könyvtárak között „hivatalossá” is vált: 2007 decemberében együttműködési megállapodást írt alá a mintegy 13 felvidéki és magyarországi könyvtár. Több szakmai programot szerveztünk a Felvidéken, valamint 2 napos tanulmányúton vettünk rész együtt az Őrségben, megtekintve az ottani könyvtárak egy részét. Ugyancsak 2 napos tanulmányút során mi is megismertük a helyzetüket. Az együttműködés 2008.évi záró programját Szentendrén, a skanzenben tartottuk. Az MKE és a Szlovák Könyvtáros Egyesület által szervezett 2009. évi somorjai tanácskozáson tízen voltunk, a június 2-i érsekújvári tanácskozáson előadóként Biczák Péter és Bazsóné Megyes Klára is szerepet kapott. November 25-én az ipolysági könyvtár szervezésében tartott megbeszélésen zártuk le az idei együttműködést..
2007 szeptemberében Érden, a Csuka Zoltán emléknapon nemzetközi kapcsolatainkat is bővítettük, ugyanis szabadkai, zentai és magyarkanizsai könyvtárosok is beszámoltak helyzetükről, munkájukról. A ceglédi könyvtárosnapon erdélyi könyvtár is bemutatkozott.
2010-ben közös tanácskozást szervezünk Zólyomba, a Ludovit Stúr Kerületi Könyvtárba.
Folytattuk a tanulmányutakat: 2008 augusztusában Kárpátaljára kirándultunk. A szívet-lelket melengető 4 napon fölkerestük a beregszászi főiskolai könyvtárat is.
2009-évi tanulmányutunk Lengyelországba vezetett: június 25-28 között Zakopáné és környékét jártuk be mintegy 48-an. 2010-ben egy szatmári tanulmányút valósult meg.
Mindig öröm a díjakról beszámolni!
A könyvtárosnapokon 2007-ben hat, 2008-ban öt, 2009-ben három, 2010-ben kilenc kolléga vehette át a Téka-díjat.
2008-ban megalapítottuk a Pest megyei fiatal könyvtárosok számára a Nagy Ferenc-díjat, melyhez Nagy Ferenc özvegye jelentős összeggel járult hozzá. Elsőként Orosz Ágnes gödöllői kollégánk kapta a díjat az érdi ünnepi közgyűlésünkön, majd 2009-ben Visegrádon Szőts Dávid, budakeszi, 2010-ben pedig Schwarczenberger Ágnes, szentendrei kolléga kapta a pénzdíjjal is járó jutalmat.
Több tagunk kapott egyesületi díjat ebben a ciklusban: 2007-ben Biczák Péter Bibliotéka Emlékérmet, MKE Emlékérmet Bazsóné Megyes Klára 2007-ben, 2008-ban Szilágyi Márta (Érsekújvár), 2009-ban Gerber György, 2010-ben Fülöp Attiláné kapott.
2009-ben elsőként osztottunk tiszteletbeli tag címeket: Solmosi Márta (Ipolyság) és Szilágyi Márta (Érsekújvár) kapták ezeket.
Taglétszámunk évek óta növekszik 2007. évi tagnyilvántartásunk szerint az év végén egyéni tagok száma: 119 fő, a testületi tagoké 9. 2008 végén 120 egyéni, 13 testületi, 2009 decemberében 150 egyéni, 11 testületi 2010 decemberében 133 egyéni, 13 testületi tagunk volt.
 
Ebben a tekintetében is elmondhatjuk, hogy az egyik legsikeresebb szervezet vagyunk. Igyekeztünk elérni, hogy legyen súlya az egyesületi tagságnak: nemcsak azzal, hogy érdekes programokat szervezünk, hogy érvényesítjük az érdekeit, de azzal is, hogy az egyesület tagjai ingyen vagy roppant kedvezményesen vesznek részt a programokon. Szeretnénk, ha mindig hangsúlyt kapna az a tény, hogy valaki tagja-e az egyesületnek, hiszen kedvezményekben, pozitív megkülönböztetésben részesül. Ugyanakkor nem rekesztjük ki azokat sem, akik nem tagjaink: például a Téka-díjat megkaphatják, jöhetnek a programokra, természetesen az anyagiak tisztázása után. És itt hadd hangsúlyozzam, hogy a szervezet nem működhetne az intézmények támogatása nélkül! Nemcsak azzal, hogy jónéhányan testületi tagként anyagilag segítenek bennünket, de azzal is, hogy helyszínt, segítő szervezést adnak a programokhoz. Bízunk abban, hogy – az egyre nehezebb gazdasági és művelődéspolitikai helyzetben – ezt továbbra is megtehetik, megtehetjük