Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Pest Megyei Szervezete

1827 Budapest, Szent György tér 4-6.
www.pemeksz.hu
Nyugdíjas találkozó Gyöngyösön
2006. május 24.

Május 24-én reggel izgatottan néztük a gyülekező felhőket a busz mellett a Batthyány téren: elmossa-e vajon az aznapi programunkat vagy megkegyelmez az időjárás? Ebben az évben ugyanis kirándulni hívtuk a Pest megyei nyugdíjas kollégákat és az előző években őket vendégül látó könyvtárak munkatársait. Az első megálló a Gödöllői Városi Könyvtárnál volt, ahol az új épület megtekintését követően üdítővel és pogácsával vendégeltek meg minket a kedves házigazdák. Sajnos nem sokat időzhettünk a modern és szép könyvtárban, mert 11 órára vártak bennünket Gyöngyösön, Magyarország egyetlen épségben maradt, középkori eredetű műemlék könyvtárában.
 
A Ferences rendházba belépve, a zegzugos és egyre emelkedő folyosón egy olvasóhelyiségbe jutottunk, ahol a részben eredeti, XVIII. századi rácsos szekrényekben őrzik az értékesebb könyveket. A kolostori könyvtárban Sarkadi József tanár úr végtelenül lelkes és hozzáértő kalauzolásában ismerkedhettünk meg a könyvtár történetével és gyűjteményével. A folyosó elején üvegtárlóban látható a könyvtár legértékesebb kincse, az ún. "48 soros Gutenberg-Biblia". Ebből az ősnyomtatványból mindössze 8 található az egész világon. Ez közülük a legépebben megmaradt példány- mindössze 2 lapja hiányzik.
 
A kolostornak már a XVI. században jelentős könyvgyűjteménye volt: Arisztotelész, Vergilius, Ovidius, Livius, Erazmus stb. műveiből, ugyanis 1541-től Szulejmán szultán oltalomlevele védte a törökök dúlásától a gyöngyösi rendházat. Később más hatalmasságoktól is kaptak oltalomlevelet, amely biztosította fennmaradásukat és szabadabb mozgásukat. A ferencesek kolduló szerzetesek voltak, a nép között éltek, egyszerűen és magyar nyelven prédikáltak. Munkájuk során igyekeztek a szegényeknek lelki vigaszt nyújtani, testi bajaikat gyógyítani, tanítani őket. A könyvtár állománya tematikailag ezért olyan változatos: bibliák, teológiai tanulmányok, orvosi könyvek, matematikai, csillagászati, zeneelméleti munkák irodalmi, filozófiai, művek egyaránt megtalálhatók. Az állatbetegségek gyógyításától kezdve a méhészetig megannyi praktikus könyv is van az állományban. A pápai tiltás ellenére még az eretneknek minősített műveket is gyűjtötték.
 
Kézírásos kódex mindössze öt darab van az állományban, annál jelentősebb az ősnyomtatványok mennyisége. A közel 220 kötet szinte majdnem minden európai ősnyomdát képvisel. Közöttük legjelentősebb a Fustus-biblia, amely Gutenberg mainzi nyomdájában készült 1462-ben. Ez nemrég került elő a kolostor egyik rejtekhelyéről, ahol mintegy ötven évig rejtőzködött 2000 más kiadvánnyal, kéziratos anyaggal és ötvös remekművel együtt. A rendbeliek az államosítás idején rejtették el őket, és csak a közelmúltban a régi torony restaurálásakor sikerült rábukkanni.
 
A kommunista diktatúra kezdetekor – közel ötszáz éves gyöngyösi tartózkodás után – elűzték a ferenceseket a rendházukból. A rendszerváltás után visszakapták templomukat és plébániájukat, majd 1997-ben a tizenhatezer kötetes könyvtárat, amely látogatható és a tudománytörténeti kutatásokat is segíti.
 
A muzeális könyvtár után a Gyöngyös főterén található, Vachott Sándor Városi Könyvtárba siettünk, ahol az igazgatóhelyettes asszony az olvasóteremtől a raktárig valamennyi helyiségen végig kalauzolt bennünket. A leghosszabban a könyvtár gyönyörű, tágas galériájában időztünk, ahol állandó kiállítás látható a Herman Lipót által készített portrékból, szentendrei, és balatoni tájképekből. (Herman Lipót a XX. század első felének meghatározó művésze volt, Szinyei Merse Pál és Fényes Adolf barátja, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének egyik alapítója. A legnagyobb sikert 1929 hozta meg számára., amikor a barcelonai kiállításon aranyérmet nyert Feltámadás című képével. Festményein megmutatkozik mélységes természetszeretete és a barokk kor iránti vonzalma. Életműve több ezer tételt tartalmazó rajzból, festményből és a művészeti élettel, művészekkel, irányzatokkal foglalkozó cikkből áll. A hagyatékot özvegye 1980-ban Gyöngyösnek ajándékozta.)
 
Ezután rövid szabad program következett, amikor ki-ki kedve szerint megnézhette a Nagytemplomot, a Rákóczi házat vagy csak sétálgatott a Fő téren a sok szép kihelyezett szobor között.
 
Az utolsó helyszín ahova aznap eljutottunk, a Mátra egyik legkedveltebb kirándulóhelye, Sástó volt, ahol az ország legmagasabban fekvő csónakázó tava található. A vállalkozóbb kedvűek nem zavartatták magukat a szemerkélő esőtől, és a sástói kilátóból is megnézték a mátrai tájat. Reméljük, jövőre a nyugdíjasok közül többen is el tudják fogadni a meghívásunkat, és hasonlóan kellemes napot tölthetünk el együtt.

Béresné Dávid Magdolna