Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Pest Megyei Szervezete

1827 Budapest, Szent György tér 4-6.
www.pemeksz.hu
Olvasószolgálatos Műhelytalálkozó
Helytörténet és digitalizáció
2017. április 19.

Embert próbáló áprilisi hóvihart kellett leküzdenie annak a több mint 60 embernek, akik 2017. április 19-én eljöttek Üllőre, a PEMEKSZ Olvasószolgálatos Műhelyének találkozójára. A levezető elnök Péterfi Rita vezetőségi tag volt. Először Fülöp Attiláné, a PEMEKSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Felelevenítette a szinte napra pontosan 10 éve megalakult Olvasószolgálatos Műhely évente megrendezett tanácskozásainak helyszíneit és változatos témáit. Az előadásokat általában a megyei kollégák tartották, hiszen a cél egymás jó gyakorlatának a megismerése, de külső előadókat is rendszeresen meghívtunk. Utána Velkei Hajnalka, a vendéglátó Vargha Gyula Városi Könyvtár igazgatója üdvözölte a résztvevőket, majd átadta a szót Kissné Szabó Katalin polgármesternek, aki a tanácskozás nagy részén is jelen volt, öröm volt látni, hogy élő a kapcsolata a könyvtárral, a könyvtárosokkal. A könyvtárigazgató és a polgármester asszony egymást kiegészítve összegezte a településen az elmúlt években történt örvendetes fejlődést. Immár 11500 lakosa és két ipari parkja van a 2005-ben várossá nyilvánított Üllőnek, amelyről 2013-ban megjelent egy kétkötetes monográfia. A helytörténeti gyűjtemény 2015-ben kapott új épületet, amelyet folyamatosan tovább korszerűsítenek (pl. kemencék, új vizesblokk), hogy az épület és környéke közösségi térré is váljon. Már most is jelentős a kulturális pezsgés, példaként megemlítendő a Majorosi Mariann által vezetett helyi népdalkör. Végül Péterfi Rita is megosztotta velünk gondolatait: már az egyeztetés során kedvező benyomást szerzett az üllőiek lelkesedéséről, szakmaszeretetéről. A kisebb könyvtárak esetében erre nagy is a szükség, mert habár kevesebb erőforrással rendelkeznek, mint a nagyobb intézmények, viszont a helyi eseményeket csak ők tudják dokumentálni és így az utókor számára megőrizni.
A köszöntések és a rövid bemutatás után a szakmai előadások következtek. Először Werner Ákos, a Pest Megyei Könyvtár igazgatója mutatta be a Pest megye számára nyújtott helytörténeti szolgáltatásaikat. Az első terület az újságcikkek feldolgozása a Szikla integrált könyvtári rendszerben. Itt nem csak a cikk formai feltárását láthatjuk az online katalógusban, hanem a legtöbb esetben a multimédiás modul segítségével feltöltött szkennelt anyag is olvasható. A második terület a fotókereső: megyei vonatkozású fényképek katalógusa, amely szintén a Szikla megfelelő moduljával készült. Itt Werner Ákos megemlítette, hogy amennyiben valahonnan pontosabb információt kapnak egy adott fényképről, akkor a katalógust kiegészítik. A fotók között képeslapok is vannak, itt a képeslap szöveges oldala is be van szkennelve. A harmadik jelentős projekt az egykori Pest Megyei Hírlap számainak visszamenőleges digitalizálása, amely az NKA támogatásával zajlik. Az anyag folyamatosan felkerül a Hungaricana oldalára. A negyedik megemlített tevékenység a megyében megjelenő helyi lapok gyűjtése, amely az adott település könyvtára révén valósul meg, ha minden számból 1-1 példányt eljuttatnak a PMK részére. Egyelőre ez még csak papírformátumban valósul meg, de a tervek között szerepel az anyag digitalizálása is.
Gönczi Krisztina, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ helyismereti könyvtárosa intézményük rendszeresen megrendezett tematikus kiállításairól beszélt. Legutóbb 2014-ben, az első világháború századik évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást Ne félj babám, nem megyek világra... címmel. Az érdeklődők láthattak fotókat, képeslapokat, leveleket, pénzeket, bélyegeket. A kiállítás öt részre tagolódott: Családtörténetek, Gasztronómia a háborúban (mind az otthonmaradottak, mind a katonák körében), Háborús szépirodalom, Élet a lövészárokban (berendeztek egy lövészárkot a könyvtárban, bemutatták az akkori higiéniai viszonyokat, a tábori levelezést és a Vöröskeresztet), valamint Gödöllő a háborúban. Interaktív korabeli térkép is készült, amelynek adott pontjaira kattintva látszanak az egykori épületek fényképei és adatai is. A gödöllőiek jelentős helytörténeti vállalkozása a Gödöllő Wiki folyamatos építése.
Ezután Fehér László, az Üllő története című monográfia szerzője következett volna, de betegsége miatt a könyvet Velkei Hajnalka ismertette. A szerző 1945-ben született, a helyi általános iskolában tanított földrajz-történelem szakos tanárként 2005-ös nyugdíjazásáig. Közben a gyerekeknek honismereti szakkört tartott, a felnőttekkel pedig gyűjtőmunkát végzett, melynek eredményeként 1992-ben létrejött a helytörténeti gyűjtemény, amely azonban 2005-ben 10 évre dobozokba került, mert az akkori épületére szociális célokra volt szükség, szerencsére – mint már említettük – az anyag 2015-ben méltó helyet kapott. Fehér László 2007-től tudott elmélyülni a könyv írásában, melynek eredménye a 2013-ban megjelent kétkötetes monográfia lett. A könyv nagyon átfogó munka, nem csak a város történelmét taglalja, hanem a természetföldrajzi adottságoktól kezdve a működő civil szervezetekig mindent áttekint.
Az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár gyakorlatát Paulovits Istvánné helyismereti könyvtáros mutatta be. Egyik fontos helyismereti mű a 2007-ben elektronikusan megjelent Érdi Krónika, amely a Sulinet adatbázisában található meg. A képviselő-testületi anyagok a városi honlapon találhatók meg. A könyvtárban előfizetett folyóiratok listája megtalálható a honlapon, linkekkel az adott újság saját oldalára. A képeslapgyűjteményt keresőszavak alapján lehet a honlapon böngészni. A fényképeket a Szikla fotóarchiváló moduljával dolgozták fel, ez alapján kereshetők. Jelentős térképgyűjteménnyel is rendelkezik a könyvtár, ezek szkennelése körülményes volt a méretük miatt. Feldolgozták a régi folyóiratokat, a húszas és harmincas években Érden megjelent lapokat: Tusculanum, valamint az Érd és Vidéke. Hiányosak ezek, de az OSZK mikrofilmtára elküldte az anyagokat csekély fizetés ellenében. Ezek is a honlapon találhatók meg. Nagy vállalkozásuk a Ki kicsoda Érden?, melynek elkészítéséhez sok embert megkerestek, sajnos csak egy részük válaszolt, jelenleg 215 személy adatai találhatók meg. Természetesen folyamatosan bővítik az adatbázist. Bizonyos helyismereti témájú könyvek is megtalálhatók a honlapon, külön megemlítendőek a Gulágot megjártak visszaemlékezései.
A következő előadó Hajdú Zoltánné, a monori Dr. Borzsák István Városi Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás igazgatója volt. A digitalizált anyagok rendszerezésére a Jagalbum és a MyAlbum szoftvereket használják. Mintapéldányokat is hozott és körbeadott a helyi és környékbeli kiadványokból: 2005 óta adnak ki Monoron falinaptárakat, Vecsésen kalendáriumok jelennek meg, Cegléden pedig asztali naptárak készülnek. 
A következő előadást hagyományteremtésnek szánták: a Kitekintő rovatban a jövőben is határon túli magyar könyvtárosok bemutatása lesz a cél, most a Szabadkai Városi Könyvtárból Hicsik Dóra érkezett, és a szabadkai múltidézésről beszélt „Akarsz-e játszani?” címmel. A Kosztolányi-idézet arra utal, hogy szerinte a könyvtárosok számára játék a digitalizálás. Néhány szóval a könyvtárat is bemutatta: 1890-ben alapították, 300 ezres állománya van, magyar-szerb-horvát háromnyelvűség jellemzi. Jelentős a helyismereti gyűjteményük. 2011 óta rendeznek Kosztolányi-vetélkedőket. A digitalizálás 2012 óta folyik egy, a Vajdaságban körbejáró szkenner jóvoltából. 1873-tól 1944-ig digitalizálták a helyi sajtót, bemutatott néhány érdekességet a munka során talált újságcikkekből.
A szakmai előadások után a házigazdák vetítéssel kísért rövid bemutatkozása következett. Velkei Hajnalka a korábban megismerteken kívül elmondta, hogy elődje, Pálmai Lászlóné 37 évig vezette az intézményt, de még ma is sokat jár vissza. 2003-ban vették fel Vargha Gyula nevét. A rendezvénytermük pedig 2015 óta Merczel Erzsébet nevét viseli, aki sokat segített a könyvtár berendezésében.
Röviden bemutatkoztak a közgyűlés óta belépett új tagok, majd a Városházán elfogyasztottunk egy ízletes ebédet, ahol az asztalok körül volt látható a helyi értéktér kiállítás. Délután két turnusban megtekintettük a helytörténeti gyűjteményt és a Keresztelő Szent János római katolikus templomot.
Gazdag programban részesültünk: nem csak szakmai tapasztalatokat szerezhettünk, hanem Üllőt is megismerhettük.

Szőts Dávid

Fotótár: Olvasószolgálatos műhelytalálkozó, Helytörténet és digitalizáció
Letölthető dokumentum: Kiadványok a helyismereti munkbában (prezentáció, 4,3 MB)
Hajdú Zoltánné, Monor
Meghívó: Olvasószolgálatos műhelytalálkozó, Helytörténet és digitalizáció