Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Pest Megyei Szervezete

1827 Budapest, Budavári Palota "F" ép.
www.pemeksz.hu
Garamszeg
Kirándulás a Felvidékre
2015. szeptember 26-27.

Szervezetünk idén rendhagyó módon egy második kirándulást is szervezett, mégpedig a Délvidék után a Felvidékre, számunkra oly kedves és közeli vidékre. És ezt már az ottani barátainkkal, kollégáinkkal szerveztük, az ő vezetésükkel mentünk az úton. Ipolyságról Pálinkás Tibor, a honti múzeum, Solmosi Márta, az ipolysági könyvtár igazgatója, Palástról pedig Szarka Katalin, a könyvtár vezetője „vitt” bennünket.
Célunk a felvidéki várak c. sorozatunk folytatása volt, ezért több vár is szerepelt a programban, de természetesen mást is megnéztünk.
Esős időben indultunk, mindenki nagyon koncentrált, hogy ott ne essen az eső, ahol éppen szabadban vagyunk! És ez be is jött! Fölcseréltük a két nap programját, és lőn, mindig ott esett az eső, ahol éppen nem voltunk!
Szeptember 26-án Paláston kezdtünk, a szállás elfoglalásával – az Ivánka-kúriában laktunk sokszemélyes szobákban, emeletes ágyakon, de nagyon tiszta, gondozott helyen. Garamszeg volt az első megállónk, itt a Világörökség részeként számon tartott garamszegi fatemplomot néztük meg. Barátságos fogadtatás volt a gondnok részéről, és – meglepetésünkre –magyar nyelvű ismertetőt is kaptunk. A falu kastélya is szép, felújításra vár, történeti múltja nem túl érdekes. Besztercebánya következett, megnéztük a várnegyedet, a főteret, ahol éppen nagybőgőhangversenyt, esküvőt tartottak a „tiszteletünkre”! Fejet hajtottunk Bél Mátyás emléktáblájánál, a Mátyás és Beatrix címernél is. Visszafelé megálltunk Dobronya váránál, amely a főút mellett kiválóan látható, de nem sokan állnak meg! (Eddig mi sem!) Pici gyaloglás, de a kilátás kárpótolja a fölgyaloglókat.
Vacsoránk Paláston a Julkin étteremben volt, mindenkinek ajánlom! Este megtisztelt bennünket Palást polgármestere, bemutatta a települést, beszélgettünk a közigazgatási rendszerről, a magyarság helyzetéről, a kultúráról.
Második nap reggel a közös reggeli után indultunk útra: Palást nevezetességeit néztük meg először, majd a csábrági és a bozóki vár következett.
Paláston, a szépen karbantartott Palásthy-kastélyban kezdtünk, itt ma egyházi alapiskola működik 49 gyerekkel a 9 évfolyamon!  A faluban van szlovák iskola is, és – sajnos – egyre több magyar család oda íratja be a gyerekét!  A templom (a palóc bazilika) után a helytörténeti múzeumot néztük meg: a „házban ház” múzeumi rész mellett az iskolatörténeti szoba, és a kicsit vegyes, „újkori” terem jól tükrözi a helyi és palóc sajátosságokat! Örömmel láttuk, hogy a pincét is berendezték helyi mezőgazdasági eszközökkel. A kopjafánál megemlékeztünk az 1552. évi palásti csata hőseiről, akiknek köszönhetően a bányavárosok megmenekültek a török uralom alól! A nyelvhatáron átlépve jutottunk Csábrág várához. Bár nem volt egyszerű, mert egy 10 km-es túrát kellett megtennünk, hogy eljussunk hozzá. És itt is a gyönyörű környezet, a kilátás kárpótolt bennünket a fáradságért. A bozóki vár következett, itt már csak „pihentünk”, hiszen nem kellett gyalogolni! Tibor képekkel illusztrálta, hogy a romok helyett miket kellene látnunk (ugyanezt megtette a csábrági várnál isí!), és így már visszahelyeztük magunkat néhány évszázaddal ezelőttre. Megható program következett: a Tibor által régebben fölfedezett 48-as főhadnagy-sírt koszorúztuk meg a bozóki temetőben. Álljon itt a neve is, Salamon Vincze, aki 1892-ben hunyt el, és akinek a síremléke méltatlanul elfeledve van a helyszínen – az igazgató úr erőfeszítései ellenére! Aki arra jár, tegyen rá egy szál virágot, hátha súlya, ereje lesz ezeknek a virágoknak!
A kirándulás végén, az ipolysági vacsora után elbúcsúztunk a vendéglátóinktól.
Tartalmas, sokszínű út van mögöttünk: történelmi, művészeti, földrajzi látnivalók mellett a lényeg persze azon kapcsolatok ápolása, melyek működtetik az életünket. Hogy a felvidékiek mellett ott vagyunk, segítjük őket magyarságuk megtartásában.
Mindenkinek ajánlom ezt az útvonalat, a nevezetességeket! Paláston a múzeumot, a garamszegi fatemplomot, a dobronyai várromot, Csábrág és Bozók várát. Persze a többit is, de azok talán ismerősebbek.
Köszönet a felvidéki segítőknek, Tibornak, Katinak, Mártának!

Bazsóné Megyes Klára

Fotótár: Tanulmányút, Kirándulás a Felvidékre