2022. május 25.
A
Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezte és a
Ceglédberceli Művelődési Ház és Könyvtár 2022. május 25.-én hagyományteremtő szándékkal Könyvtári Pikniket szervezett.
A helyszín a Szabó Pál Szabadidőpark volt, mely remek lehetőséget biztosított a kötetlen együttléthez. Az volt a célunk, hogy olyan napot szervezzünk, ahol építjük a könyvtári közösségünket, tapasztalatot cserélünk, tudást adunk át egymásnak. Ezt a programunkat nem csak a Pest megyei könyvtáraknak szerveztük, hanem nyitottá tettük minden érdeklődő számára. Bízunk benne, hogy a következő években további piknikeket tudunk tartani. A visszajelzések alapján hasznosnak, kellemes formának találták a kollégák.
Török József polgármester köszöntő szavai:
„Szeretettel köszöntjük a Könyvtári Piknik valamennyi részvevőjét a Gödöllői dombság utolsó nyúlványain Ceglédbercelen. Az Alföldön az aranyról mindannyiuknak Nagykőrös és Arany János jut eszébe, nekünk az Aranyhegy nektárját, azaz a cserszegi fűszerest jelenti. Nagyra becsüljük a könyvtárosok munkáját, akik fáradhatatlanul közvetítik a tudást, irodalmat, verset, múltat és értékeket, adnak élményt, építenek közösséget. Kívánom, hogy a mai napon szerzett tudás hozza meg gyümölcsét és teljesedjen ki munkájukba. Kívánom, hogy évről évre megrendezésre kerüljön a könyvtári piknik, melyre az ország minden településéről várjuk a könyvtárosokat Ceglédbercelre, ahol a közösség otthonra lel.”
Bogyay Katalin, a Ceglédberceli Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője köszöntött bennünket, majd egy színes előadást láthattunk Petőfi Sándor életéből a Patkós Irma Művészeti Iskola diákjai tolmácsolásában.
Ezután kezdődtek a workshopok. Párhuzamosan négy sátorban voltak előadások, mindegyikben több időpontban is lezajlott ugyanaz a program, így ki-ki kedvére választhatott, hogy melyiken és milyen sorrendben szeretne részt venni.
Az 1. sátorban az
Aranyszamár Bábszínház vezetésével bábmódszertani tréningen vehettünk részt. Megismerkedtünk a különböző bábozási technikákkal, elsajátítottuk az alap mozgatást. Kézműves foglalkozás keretén belül bábokat készítettünk, megtanultuk hogyan lehet klasszikus meséket dramatizálni, színpadra állítani.
A 2. sátorban a
képkönyvekkel, illetve azok sokrétű felhasználásával ismerkedtünk meg
Goda Beatrix, az
OPMK munkatársa vezetésével. Intézményük már három éve foglalkozik azzal, hogy a képkönyvek segítségével milyen könyvtári foglalkozások tarthatók, és miként alkalmazhatók szövegalkotás-fejlesztésre. Mivel nincs benne szöveg, ezért eltérő „olvasatok” lehetségesek kortól, nemzetiségtől függően.
Rofusz Kinga Otthon című műve az első magyar képkönyv, ezt dolgoztuk fel a foglalkozáson. Körben ülve mindenki mondott egy mondatot az előtte lévő kép alapján. Ilyenkor nincs rossz megoldás – ez tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek is sikerélményt jelenthet. Idegen nyelv tanulásához – szituációs gyakorlatok – is hasznos, valamint egy témáról való beszélgetés elindítását is segítheti.
A 3. sátorban a
szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár munkatársai
Keltsd életre az ötleteid! – Magyar népmesék feldolgozása digitális eszközökkel címmel tartottak foglalkozást két részre osztva. A kisebbeknek (3-10 éves kor) szánt program bemutatásán papírszínházas mesét dolgoztunk fel. A mese meghallgatása után a cselekményt kellett egy rajzlapon modellezni úgy, hogy az egyes események között utak vezessenek. Az utakra rajzolt színkódokkal lehetett mini robotokat utasítani kódtáblázat segítségével, hogy milyen mozgásokat csináljanak. Megismertük az Ipad Osmo készségfejlesztő digitális eszközt is, amelyre a meglévők mellé magunk is írhatunk játékokat. A sátor másik felében a nagyobbaknak szóló (8-18 éves kor) robotépítéssel ismerkedtünk. Az Abacusan-Artec készletből összerakható egy robot, amely a Scratch programnyelv segítségével PC-n keresztül irányítható. A foglalkozáson megtanultuk, hogyan kell a parancsokból építkezni, és egy egyszerű mozgást leprogramozni. Robotunk megszemélyesítéséhez mesekártyákból húztunk, és az azon lévő figurát ráépítettük a robot alapjára a LEGO-szerű építőkockákból. Így végül pörgő-forgó oroszlán, sárkány, macska került ki a kezünk alól.
A 4. sátorban az anime világával ismerkedtünk.
Kajári Katalin, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ ifjúsági könyvtárosa mutatta be, hogyan indítsunk anime klubot, és szervezzünk Japán Kulturális Családi Napot. Közelebb kerültünk ehhez a szubkultúrához, mely nagyon érdekli a fiatalokat. Megismertük a mangákat, animéket, könyveket, képregényeket, haiku verseket, filmeket, ételeket, jellegzetes ruházatukat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a különböző szubkultúrákra épített foglalkozásokkal sok fiatal érdeklődését fel tudjuk kelteni.
A játékos kedvű könyvtárosok az
Ady szabaduló szoba izgalmas feladványait fejtették meg
Tóthné Daru Anita, a Ceglédberceli Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárosával.
Lángossal és hűs italokkal frissítettük magunkat, élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva zártuk a napot. Reméljük a következő alkalommal a könyvtárosok asztalánál sokan mutatják majd be jobbnál-jobb módszereiket!
