Munka mellett szerzett történelem-könyvtár szakos diplomát a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. Könyvtárosi szakmai pályafutását az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központban kezdte. Mivel együtt dolgozott a könyvtárügy legjobb szakembereivel, itt szerezte meg azokat a biztos alapokat, amelyek későbbi tevékenységében nagy segítséget jelentettek. Miután ottani munkatársa, Bartos Éva a Budai Járási és Budakeszi Nagyközségi Könyvtár igazgatója lett, 1983-ban őt is Budakeszire hívta dolgozni.
 
Munka mellett kezdett el angolul tanulni, és középfokú nyelvvizsgát tett. Újító ötleteit a könyvtár vezetése és kollektívája örömmel fogadta. Az ő javaslatára a könyvtárban zenei gyűjteményt alakítottak ki eleinte LP-, majd az újabb formátum megjelenésével CD-lemezekből. Ennek megtervezését, kialakítását, gyarapítását, gondozását ő végezte. Technikai eszközök beszerzésével megteremtette a helyben hallgatás lehetőségét is.
 
Bartos Éva távozása után először megbízott, majd 1987-től kinevezett igazgatóként irányította a könyvtárat.
Egy 1988-as angliai szakmai út keltette fel érdeklődését a könyvtári munka számítógépekkel történő végzése iránt. Hazatérése után barátai segítségével elkezdte elsajátítani a számítógépes alapismereteket, és egyre magasabb szintre jutott a használatukban. Alapos körültekintés után beszerezte a gyakorlati megvalósításhoz szükséges szoftvereket. Munkatársai segítségével egyedi készítésű szoftvereket választott, amelyeknek a könyvtár igényeihez való alakításában, fejlesztésében Nagy Ferenc tevékenyen részt vállalt. Ennek eredményeképpen jött létre az a „Szeneka” nevű személyi nyilvántartási és kölcsönzési alrendszer, amelynek használatba vételével szinte az első községi könyvtár volt a budakeszi az országban, amelyik gépesítette a leltári nyilvántartást és a kölcsönzést. A budakeszi könyvtárban 1992-től nem használták a hagyományos leltárkönyveket, csak gépi nyilvántartás volt. Az évekig tartó adatbevitel után a könyveket vonalkódos címkével látták el. A vonalkódokról – Nagy Ferenc újítása nyomán – le lehet olvasni a dokumentumok összes jellemzőjét (pl. szakjelzet, állományrész, dokumentumtípus stb.).Ezek beragasztása után indulhatott el a gépesített kölcsönzés.
 
Igyekezett megragadni minden lehetőséget, így pl. az UNESCO által ingyenesen felajánlott ISIS szoftvert használta a könyvtár a helyismereti cikkek gépi nyilvántartására, és elindult a dokumentumok számítógépen való keresését biztosító – szintén ISIS-alapú – gépi katalógus szerkesztése is. Ennek eredményeként a hagyományos cédulakatalógus építése 1996-ban lezárult.
 
Ahhoz, hogy egy könyvtár – a hagyományos szerepén túl – információs központként működhessen, meg kellett szerveznie a közösséget érdeklő közhasznú, közérdekű információk gyűjtését is. Az országban elsőként Ő próbálta meghonosítani a közösségi videotex szolgáltatást (Budakeszi Viewdate), amelynek szervezésébe sok energiát fektetett, de technikai akadályok miatt nem kezdődhetett el a tényleges működése.
 
Az ő javaslatára indult el a Budakeszi Hírmondó c. önkormányzati lap, amelynek első számait a Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat gondozta, és itt végezték el a kiadvány szerkesztését, terjesztésének szervezését, valamint a könyvtár helyet adott a lap közönségszolgálatának is.
 
A hagyományos szerepeken túlmutató tevékenységek végzését a könyvtár a nevének megváltoztatásával is próbálta tudatosítani, ezért lett a neve 1988-ban Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat. Vezetése alatt a könyvtár a korszerű elvárásoknak megfelelő intézménnyé vált, városi szintű információs technológiák használatát alkalmazta.
Szakmai eredményei nyomán különféle tisztségekre kérték fel: vezetőségi tagja, majd elnöke lett az MKE Pest Megyei Szervezetének, az 1994-98 közötti időszakban pedig az MKE-t képviselte az IFLA Közkönyvtári Szekciójában, kitűnő angol tudásának köszönhetően is. Számos alkalommal hallgatója és gyakran előadója volt hazai és nemzetközi konferenciáknak.
1998-ban szakmai kihívásnak, újszerű feladatnak érezte, hogy elfogadja a felkérést az Európai Tájékoztatási Központ főmunkatársi beosztására.. 2000-ben elnyerte az Antenna Hungaria Rt. Elektronikus Információs Központjának vezetői állását, ahol haláláig dolgozott.
 
Személyes tulajdonságai, szakmai eredményei miatt Budakeszin és szakmai körökben is széles körben ismerték, szerették és becsülték.
 
Korán jött halálával egy ígéretes, felfelé ívelő pálya tört ketté.

Nagy Ferenc-díj