2010. október 13.
„Elolvassam, vagy e-olvassam?” címmel az e-könyvek és az e-könyvtárak jelenéről és jövőjéről tartott szakmai napot az Olvasószolgálatos Műhely, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban.
A programot megelőzően megkérdeztük a megye könyvtárosait, kell-e tartanunk attól, hogy az e-könyv kiszorítja a könyvtárakból a hagyományos dokumentumokat. A kérdőívet 22 kolléga küldte vissza, és egytől-egyig úgy vélekedtek, hogy a témáról beszélnünk kell, nagyon is itt az ideje. Egyik kollégánk véleménye szerint 10-15 éven belül hazánkban is általánosan használható információforrás lesz.
A válaszadók könyvtárában még senki sem kereste az e-könyvolvasót és a könyvtárosok közül is, csak ketten ismerik ezt az új technikai eszközt. A kollégák nagy része (19 válaszoló) úgy gondolja, hogy az e-könyvek és a hagyományos dokumentumok – a használói érdeklődés növekedésével – egymás mellett jól megférnek a könyvtárainkban, és nem kell attól tartanunk, hogy a hagyományos könyvek kiszorulnak.
Amikor arra kérdeztünk rá, hogy látják-e a jövőét annak, hogy a saját könyvtárukban e-könyv szolgáltatás működjön, 18 kolléga úgy gondolta, hogy igen, de négyen elzárkóztak tőle.
Megfogalmazódott olyan vélemény is, hogy ha e-formában jelennek meg könyvek, lesznek akik nem tudják így használni, nem jutnak hozzá a tartalmához.
A válaszok azt mutatják, hogy igen időszerű témát választottunk, amiről még kevés az ismeretünk, de bizonyos, hogy a könyvtárak jövőjét mindezek fényében újra kell gondolni.
„Gutenberg is e-könyvet olvasna?” tette fel a kérdést vitaindító előadásában
dr. Galántai Zoltán, a BME docense, író,a Magyar Szépírók Társaságának tagja. Az elgondolkodtató kérdést meghökkentő képsor kísérte, miközben az előadó kultúrtörténeti gondolati ívet húzott az Alexandriai könyvtártól a könyvnyomtatás korán át, digitalizálódó világunkig. Míg Alexandriában a könyvmásolók munkája nyomán nem született két egyforma szöveg, hiszen a hiba lehetősége ebben a sokszorozási technikában benne volt, addig a könyvnyomtatás korát a szövegek stabilitása jellemezte. Ha a szöveg papír helyett elektronikus környezetbe kerül, megváltozhat a stabilitása, alakítható, személyre szabható lesz. Elgondolkodtató példát hozott az előadó, amikor összehasonlította a Francia Enciklopédiát és a Wikipédiát.
Címbeli kérdésére, miszerint Gutemberg is e-könyvet olvasna-e, arról győzte meg a hallgatóságot, hogy Gutemberg nem olvasná, hanem használná az e-könyvet.
A digitalizálás jelene és jövője a települési könyvtárakban címmel
Gerényi Krisztina gödöllői könyvtáros tartott a szakma szempontjait szem előtt tartó tájékoztatót. Részletezve elemezte a digitalizálás munkafolyamatát, buktatóit, nehézségeit. Felvázolta, hogy milyen szellemi, szakmai, informatikai és technikai háttér kell ahhoz, hogy egy könyvtárban elinduljanak a digitalizálási munkák. (A financiális oldal leírására nem vállalkozott.)
Példaként bemutatta a MEK, a DIA, NDA és egyes megyei és városi könyvtárak elektronikus gyűjteményét. Ismertette a nagy nemzetközi projekteket is (Gutenberg projekt, Google Könyvkereső, Európai Digitális könyvtár).
Végül lehetőségünk volt kézbe fogni, működés közben látni egy e-könyvolvasót, amelyet
Farkas István a Hawlett Packard munkatársa mutatott be a könyvtárosoknak.
Ezt követően élénk beszélgetés alakult ki a szabadon letölthető dokumentumokról, szerzői jogi kérdésekről, s arról milyen szerepe a könyvtárosnak a digitális tartalmak keresésében, hitelességük megitélésben.
A szakmai napot a Gödöllői Királyi kastélyban tett látogatás zárta, amely során megtekintettük a felújított szárnyat, azokat a termeket, ahol a soros EU elnökség idején konferenciák, irodák lesznek.
