Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Pest Megyei Szervezete

1827 Budapest, Budavári Palota "F" ép.
www.pemeksz.hu
A Gyermekkönyvtáros Műhely Aszódon
2015. november 11.

2015-ben Aszódon tartottuk a PEMEKSZ Gyermekkönyvtáros Műhelyének szakmai napját, 45 fő részvételével. A moderátor Kovács Csilla ellenőrző bizottsági tag volt. Az ő rövid köszöntése után Odler Zsolt, az Aszód Városi Kulturális Központ igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Örömét fejezte ki, hogy megyei szintű rendezvénynek adhat otthont intézménye, amely az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően elérte azt a színvonalat, hogy érdemes legyen a figyelemre – persze az érdeklődést folyamatosan fenn is kell tartani, főleg a rendezvényeken keresztül. Ha ezek közül csak a könyvtáriakat tekintjük, a közművelődésieket nem, akkor is átlépték a rendezvényeken az ezres gyermeklátogatói számot az utóbbi évben. Két munkatársuk kiváló szakmai tudásának és szervezőkészségének köszönhető, hogy mindezzel meg tudnak birkózni, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy feladatként megkapták a múzeum felügyeletét is, amely 19 környékbeli településért is felelős. Megemlítendő még a munkatársak pedagógiai gyakorlata, amit kiválóan kamatoztatnak a gyermekrendezvények szervezésekor. Odler Zsolt hozzászólása végén a gyermekek olvasóvá nevelésének a fontosságáról szólt. Külön kiemelném, hogy a szakma nevében nagyon jó volt hallani Odler Zsoltnak , mint vezetőnek a beszámolóját, miszerint nagyon büszke a munkatársaira.
Ezt követően Fülöp Attiláné, a PEMEKSZ elnöke köszöntötte a találkozó résztvevőit. Egyrészt azért jöttünk Aszódra, hogy megismerjük a jó gyakorlatot – mondta. A másik ok a Nagy Ferenc-díj pályázata volt. Tavaly több színvonalas pályamunka is érkezett, az egyik Aszódról. Ugyan a díjat más kapta, de Adoryán Emese pályázata is érdemes volt arra, hogy egy előadás keretében megismerje a közönség a munkáját.
A köszöntések után Horváth Judit pszichológus, biblioterápiás szakember tartott előadást Veszélyes üzem címmel. A cím arra utal, hogy az egyszerűnek látszó könyvtáros munka valójában nem is annyira könnyű feladat. A kis létszám miatt általában túlterhelt dolgozókra sokszoros feladat vár a szakmai kompetencián túl is: alkalmazkodnia kell a társadalmi változásokhoz, ugyanakkor az értékek megőrzését is képviselnie kell – és amit sokat elfelejtenek: vigyáznia kell a saját lelki egészségére is. Sok szempontból a könyvtáros egy segítő szakma: a tanárok idejébe nem fér bele a nevelés, a családban a gyerek napi 5 perc „minőségi időt” kap, ezért a könyvtáros sok esetben mentálhigiénés terapeutává válik, különösen, hogy sokan kellemetlennek érzik, hogy pszichológus szakemberhez forduljanak. Ha azonban a könyvtáros nem figyel oda saját magára, akkor fenyegeti a kiégés réme: a krónikus megterhelés és stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális és mentális kimerültség állapota, amely negatív kilátásokat eredményez saját magára és a munkájára vonatkozóan is. A fő ok a kötelességekből való kiszabadulásra való képtelenség, az elismerés hiánya, a csekély bérezés melletti túl nagy felelősség. Súlyos esetben a depresszió és munkaképtelenség állapota is bekövetkezhet. A nők a veszélyeztetettebbek. A könyvtárosok esetében speciális stressztényezők a nehezen kezelhető olvasók kérdése, a figyelemdiffúzió, és a gyermekkönyvtárosi munka összetettsége és különleges kompetenciaigénye. És hogy mit tehetünk a megelőzés érdekében? Megfelelő kommunikációval tisztázni kell a problémás területeket, odafigyelni a túlterheltség jeleire; biztosítani kell a munkatársi autonómiát, a szakmai fejlődést, a rugalmas munkabeosztást, és lehetőség szerint rangos továbbképzésre kell küldeni a kollégát. És a legfontosabb: szükség esetén támogatni kell abban, mentálhigiénés szakemberhez forduljon a kiégés által fenyegetett munkatárs.
Horváth Judit előadása után a helyi könyvtárosok ismertettek meg minket saját munkájukkal. Először Adoryán Emese igazgatóhelyettes lépett a mikrofonhoz, és a Költészet napja MÁS/KÉPP című programjukról beszélt. A lényeg, hogy a legkisebbekkel kell a verseket megszerettetni, ezért már az óvodás korosztályt bevonják. Szerveznek versenyeket (pl. Locsolóversmondó verseny), játékokat: asszociációs játékok, puzzle, activity, szókereső, versírás különböző módokon. A rendezvények jeles ünnepekhez vagy valamely íróhoz, költőhöz (pl. József Attila) kapcsolódnak. Sok a pozitív visszajelzés a programokkal kapcsolatban, így egyre több és több gyerek szereti meg a verseket.
A helyi menzán elfogyasztott finom és bőséges ebéd után Nagy Judit gyermekkönyvtáros előadása következett. Ő eredetileg tanítónő volt, majd az iskolai könyvtárban is dolgozott, így nagy tapasztalattal és ügyesen bánik a fiatalok minden korosztályával. Az óvódásoknál ugyanazt a mesét egy egész héten át „veszik” a gyerekekkel. Fontos visszakérdezni, hogy értik-e? Boncolgatni, elemezgetni viszont nem szabad. Az iskolában is a megértés lenne az elsődleges cél, nem az összeolvasás. A kortárs irodalmat kellene elsősorban a kezükbe adni, azt szívesebben olvassák. A középiskolásokhoz nyitottan kell közelíteni: az is lehet, hogy az okostelefonján nem a Facebookot nézi, hanem egy elektronikus könyvet olvas. A hiteles minta rendkívül fontos: ha a könyvtáros úgy ajánlja a könyvet, hogy nem érződik rajta, hogy szeret olvasni, akkor a gyerekeket sem tudja erre motiválni. Nagy Judit számtalan közösségi programot is szervez: a „könyvtárlakók” rendezvénye először 10 fővel indult, ma már 43-an vannak. Itt a legnépszerűbb az éjszakai nyomozás, ami egyúttal egy ottalvós buli is. A legkiemelkedőbb pedig a nyári olvasótábor, amit egyik évben Aszódon, másik évben egy külső helyszínen (pl. Gyulán) szerveznek meg.
Az utolsó előadó Barbulszka Gabriella, a ráckevei Skarica Máté Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa volt. Ők minden héten tartanak kézműves foglalkozást, és 16 éve minden nyáron van egy kézműves táboruk is. Ehhez folyamatosan új ötletek kellenek, az internet kiváló ötletforrást jelent. Mivel a költséghatékonyság is fontos, ezért igyekeznek minél többször újrahasznosított anyagokkal dolgozni. Az egyik ilyen ötlet, amikor egy félbevágott PET palack köré egymásba ragasztott mini origami figurákat tesznek (5 sorban soronként 11 darab), így készül egy virágváza. A vázaburkolat egy-egy sejtjét mi is elkészítettük.
A tartalmas előadások után fakultatív programként meg lehetett tekinteni a helyi múzeumot. Igen gazdag gyűjteménye van, amely a környék régészeti múltját és néprajzát is bemutatja, de Petőfi Sándorral és családjával is több tárló foglalkozik, hiszen oda járt gimnáziumba.
Örömmel vettünk részt ezen a gazdag programon, és láttuk a színvonalas környezetben rátermett dolgozókkal sikeresen működő könyvtárat.

Szőts Dávid

Letölthető dokumentum: Jelentkezők Aszódra (PDF dokumentum, 34 kB)
2015.11.04-i állapot
Meghívó: Gyermekkönyvtári műhelytalálkozó, Aszód