2015. június 17.
A PEMEKSZ 2015. június 17-én Érden, a Festal étteremben tartotta a könyvtárosnapot. Az étterem nagyterme egyben konferencia-helyszínként is szolgált. A levezető elnök Bazsóné Megyes Klára, a szervezet titkára volt. Először Fülöp Attiláné, a szervezet elnöke köszöntötte pár szóban az egybegyűlteket. Visszautalt rá, hogy a pár nappal azelőtt tartott délvidéki tanulmányúton milyen nagy lelkesedést látott a topolyai könyvtárban, és hasonló érzése van, amikor évről évre ilyen sokan összegyűlünk a könyvtárosnapon. Ezután egy hagyományteremtő esemény következett: az érdi könyvtárigazgató, Sebestyénné Majchrsowska Ewa és T. Mészáros András polgármester átvették a frissen készült vándorbotot (Seres Imre kolléga alkotása), amelyet az eddigi könyvtárosnapokra utaló szalagok díszítenek. Ewa köthette rá a legújabb szalagot, és egy éven át mindig a szervező könyvtár fogja a botot őrizni. Polgármester úr is köszöntötte a résztvevőket, és egyben megköszönte az előző és a mostani igazgató munkáját. Szerinte a könyvhét sikere mutatja, hogy szükség van a Gutenberg-galaxisra. Az érdi könyvtár közösség- és közönségszervező erő. Ezt követően Aradszki András helyi országgyűlési képviselő, államtitkár lépett a mikrofonhoz. Ő is utalt szakmánk fontosságára: a könyvtárosok nélkül nem tudjuk kinyitni a szellem zsilipeit. Gerencsér Judit, az MKE frissen megválasztott titkára üdvözletét Bazsóné Megyes Klára tolmácsolta. A körünkben lévő Bakos Klára, az MKE nemrég leköszönt elnöke néhány szóban visszaemlékezett rá, hogy elnöksége idején, amikor ideje engedte, mindig örömmel jött el a magas szakmai színvonalú rendezvényeinkre. Reményt keltő volt hallani tőle, hogy jól halad a könyvtáros életpályamodell előkészítése, szakmánk adta le a legelőkészítettebb anyagot a minisztériumnak.
A napirend szerint most következett volna a Téka-díjak átadása. Ám Fülöp Attilánénak azt kellett bejelentenie, hogy idén senki sem jubilált, azaz nem dolgozott éppen 25 éve a megye könyvtárügyéért. A 2013 óta immár pályázati rendszerben kiosztott Nagy Ferenc-díjra viszont 4 pályázati anyag is érkezett. A győztes bemutatása előtt köszöntöttük a körükben megjelent díjalapítót, Nagy Ferenc özvegyét, Bollobás Boglárkát. Sebestyénné Majchrsowska Ewa olvasta fel Gergely Gyöngyvér Ildikó laudációját, aki az e-könyvek, digitális folyóiratok gyűjtése témakörében írt pályaművet, a részletes történeti és elméleti bemutatás után a saját konkrét munkájáról is számot adott dolgozatában. A döntés nehéz volt, mivel a többiek (Adoryán Emese, Sárady Regina, Szathmári Éva) is színvonalas pályamunkát adtak be. A szakmai előadások előtt egy népzenész, az Örökség zenekar tagja, Gulyás Ferenc tartott hangszerbemutatót, meg is énekeltette a közönséget.
Mindkét szakmai programpont a minőségmenedzsment témaköréről szólt. Először Sohajdáné Bajnok Katalin, az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatóhelyettese tartott előadást „A minőségmenedzsment hatása a szervezetre” címmel. Miért van minderre szükség? – kérdezhetnénk. Egyrészt jogszabályi előírás is, de szakmai elvárás is, és alkalmazása tényleg javíthatja a szolgáltatásaink minőségét. A minőségirányításra leginkább a Total Quality Management (TQM) módszert alkalmazzák. Mindez akkor valósítható meg, ha az intézmény vezetése elkötelezett, elsajátítja a minőségmenedzsment eszközeit, és a munkatársak jól kezelik a változásokat: megnő a tervezés, a dokumentálás fontossága, és új ismereteket, módszereket kell elsajátítani, valamint különböző szervezeti egységbe tartozó dolgozóknak kell együttműködniük. A sikerességhez a kezdeményező vezetés mellett a megfelelő munkahelyi légkör, a hagyományok tisztelete és az egyéni ambíciók támogatása is fontos, hiszen így válhatnak az alkalmazottak elkötelezetté. Fontos a stratégiai tervezés, melyhez elengedhetetlen a megfelelő helyzetelemzés (pl. SWOT-analízis). Mivel szolgáltatásokról van szó, alapevő dolog a partnerközpontúság, a tevékenységet pedig folyamatként érdemes tekinteni, ezek megfelelő kezeléséhez a PDCA-elvet javasolt alkalmazni. A minőség javulásán túl a szervezetre nézve is van hozadéka az említett módszerek alkalmazásának: rákényszeríti a dolgozókat a rendszeres önértékelésre és pozitív változásokat hoz a szervezeti kultúrában is. Ha nem is kezdünk bele rögtön az ismertetett módszerek alkalmazásába, egy tanácsot rögtön kaptunk: legközelebb úgy menjünk be a könyvtárba, mint ha idegenek lennénk. Ilyen szemmel nézve vajon milyennek találjuk a szolgáltatásainkat?
Az inkább elméleti alapvetés után következő előadást Istók Anna, a GVKIK munkatársa tartotta „Minőségmenedzsment a gyakorlatban” címmel. Gödöllőn az új könyvtárépület elkészülése amúgy is változásokkal járt, így ehhez tudták igazítani az új módszerek bevezetését. Már 2002 előtt jártak a munkatársak minőségügyi képzésekre, elemzéseket végeztek, marketingstratégiát készítettek. 2003 és 2010 között mindezek egyre szervezettebbé váltak az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár szakértői közreműködésével, újabb elemzések készültek és folytatódott a dolgozók és a vezetők képzése is. Az egyre „olvasóbarátabbá” válást mutatja, hogy a könyvtár ezen időszakban számtalan díjat és kitüntetést kapott. 2011 és 2013 között csúcsosodott ki a folyamat: megalakult a Minőségirányítási Munkacsoport, és egy pályázatnak köszönhetően újabb szakértőt tudtak bevonni. Az előző előadásban már hallott TQM-szemléletet és a PCDA-ciklust is sikerrel alkalmazták, és fontos megemlíteni, hogy – mint azt mi is láthattuk – nagy pontossággal dokumentáltak és azóta is dokumentálnak minden folyamatot. Fontos, hogy a munkatársak rendelkezésére álljon egy gyakorlatorientált, folyamatosan karbantartott és az adott intézmény sajátosságaihoz alkalmazkodó minőségirányítási kézikönyv. Ahhoz, hogy meggyőződhessünk a munka sikerességéről, a kimenetet, vagyis az olvasó elégedettségét is folyamatosan mérni kell. Bár a pályázat lezárult, de a különböző munkacsoportok (adatfeldolgozó, folyamatirányítási, költséghatékonysági, marketing és belső kommunikációs) tovább működnek, és folyamatosan elemzik a három kulcsterületet: olvasók, munkatársak, szolgáltatások.
Az előadások után elfogyasztottuk a finom ebédet. Utána még két fakultatív program várt ránk: az egyik csoport a Csuka Zoltán Városi Könyvtárat és a Földrajzi Múzeumot látogathatta meg, a másik az Óvárosba látogatott el, ahol a római katolikus templomban Ábel András helytörténész beszélt az ott eltemetett és 2012-ben boldoggá avatott Bogner Mária Margit vizitációs nővérről. Utána megtekintettük a Szapáry-kastély romjait és a minaretet.
A Pest megyei könyvtárosnap ismét jó hangulatban telt: nemcsak szakmailag, de emberileg is feltöltődtünk. Ilyenkor mindig erőt kapunk a további hétköznapokra! És várjuk a következő könyvtárosnapot! A helyszín biztosítására lehet jelentkezni!
