2019. január 16.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest Megyei Szervezetében négy év elteltével ismét elérkezett a tisztújítás ideje. Január 16-án reggel 9-től szorgalmasan gyülekeztek a könyvtárosok az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében, annak reményében, hogy határozatképes lesz a közgyűlés. 10 órakor el is kezdtük a munkát. A levezető elnök Bazsóné Megyes Klára titkár volt. Első feladatunk a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása volt, ők rögtön munkához is láttak: ellenőrizték a határozatképességet. Amíg dolgoztak, a közgyűlést köszöntötte Fehér Miklós, az MKE alelnöke, a Könyvtári Intézet igazgatója: az éppen egyidejűleg ülésező elnökség képviseletében csak ő tudott jelen lenni. Érdekes összehasonlítással kezdte előadását: a legközelebbi olimpia helyszíne, Tokió 9 ezer kilométerre van, ennek körülbelül duplája Pest megye teljes úthálózata. Mivel 213 könyvtári egység szolgáltatott adatokat, így megyénkben 85 kilométerenként és kb. 5800 lakosonként van egy könyvtár. Ezek a számok rosszabbak, mint Nógrád megyében (41 kilométerenként található könyvtár, és 1000 lakosnál alig több jut egy könyvtárra), mégis az egyik legjobban működő szervezet vagyunk. A magyarázat: a statisztika rendszeregységeket mér, a közöttük meglévő kapcsolatokat, együttműködéseket nem vizsgálja, és az ott dolgozók kiváló szakmai felkészültségét sem (itt köszönte meg a leköszönő elnök és a vezetőség munkáját). Márpedig a számok önmagukért beszélnek: az utóbbi időszakban többször is megyénkben dolgozó könyvtáros kapta az Év Fiatal Könyvtárosa díját illetve különdíját. Fehér Miklós végül néhány szóval beszélt a „nagy” egyesület híreiről is: nem mindegyik tagszervezet olyan stabil, mint a Pest megyei, például az eddig önálló zempléni szervezet beolvadt a borsodiba, a baranyaiak pedig a sikeresebb pályázatok reményében önállósodtak, azóta nem sok hír érkezett róluk…
Fehér Miklós előadása alatt a mandátumvizsgáló bizottság megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes.
Ezután Fülöp Attiláné PEMEKSZ-elnök lépett a mikrofonhoz. Mint elmondta, ebben a minőségében utoljára szól hozzánk, mivel nem jelölteti magát a továbbiakban a posztra. A teljes négyéves időszakról beszélt, az utolsó évre – főleg a pénzügyek terén – nagyobb hangsúlyt fektetve, hiszen a többi évre vonatkozó beszámolót már korábban elfogadtuk. Mind a könyvtárosok, mind a könyvtárak részéről nagy támogatást kap a szervezet, hiszen a stabilan 175 körül alakuló egyéni taglétszám mellett a testületi is magas, sőt növekszik. 13 település – köztük kisebbek is – biztosított helyszínt a 4 év alatt a szakmai programoknak, összesen 16 témában, az elhangzott előadások, illetve az elkészített beszámolók elérhetők a honlapon is. 5 határon túli magyarlakta vidékre szerveztünk kirándulást, részt vettük az MKE munkájában is (Könyvfesztivál, Vándorgyűlés, Könyvtárvilág szerkesztése, elnökség). Ami a tagság korcsoporti megoszlását illeti, kis mértékben növekedett a nyugdíjasok aránya: örvendetes, hogy velünk maradnak, viszont nagy szükség lenne az utánpótlásra is. A tagok többsége városi könyvtárban dolgozik, de a megyei és községi könyvtárak dolgozói is aktívan jelen vannak. A vezetőség célját a következőkben határozta meg: „teret adni a szakmai tudásmegosztásnak, bemutatni a könyvtárakban zajló jó gyakorlatokat, a szakmai tapasztalatcsere alkalmait megteremteni, növelni a vendéglátó könyvtár szakmai hírnevét, fenntartói megbecsültségét.” Bemutatta a vezetőség tagjait és ismertette, milyen munkamegosztás szerint dolgoztak. Ezután röviden áttekintette a négy év eseményeit a következő csoportosításban: közgyűlések, olvasószolgálatos és gyermekkönyvtáros műhelynapok (a kezdeti 30 után immár 60-80 fő vesz részt ezeken a találkozókon), könyvtárosnapok, tanulmányutak. Felsorolta még, hogy kik részesültek a szervezetünk által adott Téka-díjban és a Nagy Ferenc-díjban, illetve a „nagy” egyesület által adományozott MKE-emlékéremben. Fülöp Attiláné végül beszámolt a szervezet pénzügyi helyzetéről. Szerencsére biztos alapokon állunk, ezért engedhettük meg magunknak, hogy egy szervezeti laptopot vásároljunk, amelyen majd a könyvelést lehet végezni, valamint a digitális formában meglévő anyagokat tárolni.
Az elnöki beszámoló után az Ellenőrző Bizottság nevében Sebestyénné Majchrowska Ewa elnök kapott szót, elmondta, hogy a pénzügyi elszámolásokban mindent rendben találtak.
A következő beszámolót Bazsóné Megyes Klára titkár tartotta a nyári lengyelországi tanulmányútról: idén az egykor Magyarországhoz tartozó, de 1920-ban Lengyelországhoz került területeket járta be a szervezetünk tagjaiból és azok ismerőseiből összeállt csapat. Egyben hirdette, hogy idén Erdély kevésbé ismert részére, a Szilágyságba fognak utazni – jelentkezni azonban már csak a várólistára lehetett, mert megtelt a busz.
Ezután a beszámolókról szavaztunk: a jelenlévők egyhangúlag elfogadták azokat. Ezzel a leköszönő vezetőség mandátuma meg is szűnt, és a jelölőbizottság elnöke, Bautista Soldevila Katalin lépett a mikrofonhoz. Ismertette, hogy az online jelölési folyamat során hányan kaptak jelölést, és ebből kik vállalták el a jelöltséget. Mivel azonban ő is kapott jelölést és azt el is vállalta, továbbá Varró-Vida Nikolett késve jelent meg, a jelölőbizottság nem alakulhatott át automatikusan választási bizottsággá. Kristály Istvánné és Juhász István léptek a kimaradtak helyére, az elnök pedig Béresné Dávid Magdolna lett, ő ismertette a szavazás módját, illetve a szavazás után az eredményt is Éppen annyian kerültek a szavazólapra, ahány embert meg lehetett az adott posztra választani. A titkos szavazáson minden jelölt megkapta a szükséges számú szavazatot, így a következő vezetőség állt fel a következő négy évre:
Elnök: Koglerné Hernádi Ágnes, vezetőségi tagok: Bautista Soldevila Katalin, Bazsóné Megyes Klára, Jancskár Judit, Juhász-Kiss Regina, Szőts Dávid, Werner Ákos, ellenőrző bizottság elnöke: Sebestyénné Majchrowska Ewa, tagok: Kajári Katalin, Vadászi Mária.
Koglerné Hernádi Ágnes nem tudott jelen lenni a közgyűlésen, így arra az esetre, ha bizalmat kap, írt egy köszönőlevelet, amit Fülöp Attiláné fel is olvasott. Egy másik üzenetet is hallhattunk: Odler Zsolt is sok jelölést kapott, így tudatni szerette volna velünk, hogy miért nem vállalta a megmérettetést: a Néprajzi Múzeum Nyilvántartási- és Digitalizálási Főosztályát fogja vezetni, az új feladat mellett nem tudta volna vállalni az egyesületi munkát is. Kifejezte köszönetét és háláját, hogy befogadtuk és identitást adtunk neki.
Az új vezetőség nevében is köszönöm a bizalmat.
