Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Pest Megyei Szervezete

1827 Budapest, Budavári Palota "F" ép.
www.pemeksz.hu
Beszámoló a Gyermekkönyvtári műhelynapról
a kerepesi Szabó Magda Városi Könyvtárban
2019. november 6.

2019. november 6-án Kerepesen került sor a Gyermekkönyvtári Műhelynapra. A rendezvény az egy épületben található Forrás Művelődési Házban és Szabó Magda Városi Könyvtárban zajlott. Az összegyűlt 50 főt Bakai Kálmán alpolgármester köszöntötte. Mint elmondta, fontos, hogy elektronizált világunkban az írott és nyomtatott kultúrát is eljuttassuk a gyerekeknek. A PEMEKSZ nevében Juhász-Kiss Regina, a Gyermekkönyvtári Műhely vezetője, a rendezvény moderátora szólt hozzánk. A házigazdák nevében Kis-Simon Judit könyvtárvezető köszöntötte a megjelenteket és Telegdi Ágnes írónőt, aki a 2019-es év módszertani kidolgozásában vállalt szerepet és segítette a könyvtár munkáját.
 
Az első programpont Óvodások a könyvtárban címmel a Szivárvány Óvoda csoportjának macis foglalkozása volt Kis-Simon Judit vezetésével. A gyerekek – kis óvónői segítséggel – jól megfeleltek a kérdésekre. Tudták, hogy mit eszik a medve, milyen egyéb állatok alszanak téli álmot, illetve hogy a barna medvén kívül még milyen macik léteznek. A foglalkozás során többször is szóba került, hogy a medvéről van ismeretterjesztő irodalom a könyvtárban, tehát érdemes máskor is eljönni. A kérdések után Telegdi Ágnes meséjét hallgathatták meg A kíváncsi mackó címmel, ezt pedig egy mackós versre végzett mozgásos játék követte. A foglalkozás végén a gyerekek mézes kiflit kaptak, valamint egy könyvjelzőt, amire az óvodában macit kell majd rajzolniuk, és legközelebb elhozni a könyvtárba.
 
A gyerekfoglalkozás után felmentünk a tetőtérben található könyvtárba, ahol az első előadást Kis-Simon Judit és Telegdi Ágnes tartották. A könyvtárvezető elmondta, hogy 2018-ban adták át az új épületüket az Ünnepi Könyvhét alkalmából: egy régi, elavult épület helyett kapták meg a művelődési ház tetőterét. Kis-Simon Judit nemrég vette át a könyvtár vezetését. Mivel nem volt megelégedve az olvasói létszámmal, ezért 2019-re Telegdi Ágnessel együttműködve módszertani évet hirdetett. Az írónő röviden bemutatkozott: nem csak meséket ír és előadásokat tart szerte az országban, hanem természetfotósként is tevékenykedik, de a mentálhigiénés képzettségének is hasznát veszi. Röviden elmondta, milyen részképességek fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a gyerek a könyvtárat megfelelően tudja használni. Például a nagy mozgásoktól kell eljutni a kis mozgásokhoz, hogy a finommotorika működjön. Mivel manapság sok sajátos nevelési igényű gyereket integráltan oktatnak, ezért különösen fontos a megfelelő felzárkóztatásuk. „Nagy csodák nincsenek, hétköznapi csodák vannak” – vallja az írónő. Meg kellett találni a megfelelő célközönséget, legfőképpen a gyerekeket kell megnyerni, hiszen ők még olvasóvá nevelhetők. Egyszerre fontos az állandóság a rendszeres programok (pl. olvasókörök, tárasjáték-klub, diafilm-vetítés, papírszínház) révén, illetve a változatosság az új programokon keresztül: mesefigurák elkészítése horgolással (nagymamákat vártak, kismamák jöttek), előadás Ady halálának 100. évfordulója alkalmából vagy színészlegendák megismerése lexikonok segítségével is. Ez utóbbi programnak nem titkolt célja volt, hogy a gyerekek megtanuljanak könyvekben is tájékozódni. A többi programnál is cél, hogy a könyvtár ne csak közösségi tér legyen, hanem akik eljönnek, idővel olvasóvá is váljanak. Szűkösebb költségvetés esetén is vannak dolgok, amik olcsón megoldhatók, pl. vízcsepp-dekoráció a víz világnapján, avagy kinyomtatott és laminált fotók. Rajzversenyt is rendeztek a víz témakörében – ez sem költséges. Az olvasók elérése érdekében sokszor ki kell mozdulni a könyvtárból: például a Körtéfa fesztiválra is kitelepülnek, illetve Telegdi Ágnes el szokott menni az iskolába is foglalkozásokat tartani, mivel az iskola és a könyvtár közötti nagy távolság rosszabb idő esetén akadályt jelent. Szép missziója a könyvtárnak, hogy a fogyatékkal élőknek otthont adó Napfény Házában is tartanak foglalkozásokat a bentlakóknak.
 
A házigazdák sokrétű tevékenységének megismerése után Fülöp Attiláné, Mirza előadása következett Kihívás – lehetőség – innováció. A könyvtárhasználat fejlesztése az óvodás és iskolás korosztálynál címmel. A kihívásokat többek között a korosztály igényeinek változása, a technika ugrásszerű fejlődése jelentik, illetve hogy ezzel lépést tartson a könyvtárosok technikai tudása és a könyvtár felszereltsége. Lehetőségként tekinthetünk viszont a könyvtárosok szaktudására, kapcsolatrendszerére, a meglévő jó gyakorlatokra. Az innováció a módszereket és a technikai fejlődést érinthetik. Mirza áttekintette, hogy a különböző jogszabályi előírások mennyire támogatják a könyvtárhasználatot. Az óvodai nevelési programban a könyvtár nincsen nevesítve, csak a közművelődési intézmény. Esetükben a könyvtárhasználatra nevelés és az olvasás előkészítése lehet a feladatunk mesére alapuló, drámapedagógia módszerekkel, vagy akár papírszínházzal. A 2012-es Nemzeti Alaptantervben már megemlítésre kerül mint tájékozódási forrás, illetve az informatikán belül a könyvtári informatika az egyik részterület. Fülöp Attiláné részt vett Az én könyvtáram projekt mintaprogramjainak fejlesztésében, ezért ezekből be is mutatta az óvodás és iskolás korosztályokat érintőket. Az oldalon a megfelelő szűrőket használva kiválaszthatjuk a nekünk megfelelő programot.
 
Az utolsó előadó Smidt Veronika, a Felvidéken található Szőgyén könyvtárosa volt, aki bemutatta települését és könyvtárát, a fő hangsúlyt a gyermekrészlegre helyezve. Szőgyén egy 2500 fős, 80%-ban magyarok lakta község az Érsekújvári Járásban. Legismertebb személyisége Pató Pál községi jegyző, akiről Petőfi is mintázta hősét. A könyvtár 2018-ban kapott új épületet a galériával együtt (itt az immár 21 éve megrendezett nemzetközi alkotótáborban készült művek tekinthetők meg), addig a művelődési központ emeletén helyezkedett el. Smidt Veronika azt vallja, hogy ahol van kínálat, ott van kereslet is. A hétvégére szervezett programokkal például kifejezetten azokat célozza meg, akik már elköltöztek, de hétvégére visszatérnek. A könyvtárlátogatottsági statisztika azt mutatja, hogy a legtöbb látogató gyerek, a kevesebb felnőtt viszont nagyon gyakran jár és sokat kölcsönöz. A modern technika világában mi szükség van még a könyvekre, mikor az elektronikus eszközök praktikusabbak? A könyveknek két fő előnyét emelte ki az előadó: az olvasás belső képeket teremt, tehát a fantáziát fejleszti, a papírra nyomtatott szöveg statikussága pedig nyugalmat ad az elektronikus eszközök vibrálásával, állandó változásával szemben. A gyerekek bevonásának – a könyvtárhasználati órák mellett – az interaktív foglalkozások (pl. papírszínház, kézműveskedés) és az író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák is eszközei. A felnőtteket a már említett előadások mellett a családi zarándokutakkal is igyekeznek megszólítani. „A közösség nem adódik magától, és nem is lehet rá szert tenni leszállított áron” – idézte M. Scott Pecket. Az állománygyarapítás és a programok anyagi fedezetét nagy részben pályázatok útján sikerül biztosítani.
 
A tartalmas előadások után a kerepesiek vendégei voltunk egy finom meleg ebédre, melynek elköltése után visszatértünk a könyvtárba egy kötetlen beszélgetésre, ötletbörzére, melynek keretében megosztottuk egymással tapasztalatainkat, könyvtárainkban használt módszereinket az olvasóvá nevelés ösztönzésére. Beszélgettünk a hagyományos (pl. könyvkirály játék) és a digitális lehetőségek ötvözéséről, arányairól.
Pár apró példa az ötletekből emlékeztetőül, ha valamelyik felkelti a kollégák érdeklődését, akkor az adott könyvtárban szívesen adnak róla tájékoztatást.
Dunaharaszti: Vicces könyvjelzők, zsákbamacska, szerencsekerék, dühöngő foglalkozás
Biatorbágy: Smiley-s könyvjelzők, tini polc, klubok, szabaduló szoba
Gyömrő: DJP pont keretében élményközpont tiniknek, érettségire felkészítő adatbázis összeállítása, ebből óra tartása
Isaszeg: Baba-mama klub az olvasás kedvező hatásairól
Gödöllő: Élménygyűjtő album, az olvasó egy szobabiciklit teker, ezzel áramot termel a tablet működtetéséhez, amin elektronikus könyvet olvashat.
Tartalmas, elméleti tudásban és gyakorlati ötletekben gazdag napot tölthettünk Kerepesen, immár rajtunk is múlik, hogy a kapott ötletekből kinek-kinek mit sikerül megvalósítani a saját könyvtárában.

Szőts Dávid

Fotótár: Gyermekkönyvtári műhelytalálkozó, Kerepes
Letölthető dokumentum: Jelentkezők a kerepesi Gyermekkönyvtári műhelynapra (PDF dokumentum, 89 kB)
2019.11.02-i állapot
Letölthető dokumentum: Kísérleti módszertani év a Szabó Magda Városi Könyvtárban (PDF dokumentum, 2,5 MB)
Kis-Simon Judit, Kerepes
Letölthető dokumentum: Kihívás – lehetőség – innováció (prezentáció, 12,7 MB)
Fülöp Attiláné
Meghívó: Gyermekkönyvtári műhelytalálkozó, Kerepes